A növények többet éreznek és hallanak, mint gondolnánk!
Nem csak, hogy éreznek, de képesek meghallani például a méhek hangját, ahogy közelednek és édesebb nektárt termelnek a számukra – mutatták ki a tudósok.
A New Scientist által szemlézett vizsgálatok során Hadany és kollégái különböző hangokat – többek közt méhek zúgásáról készült felvételeket – játszottak le az említett növényeknek, melyekről mind az akusztikai kísérlet előtt és után nektármintát vettek a tudósok.
Az ugye köztudott tény, hogy a méhek odavannak a cukorért, és előnyben részesítik az édesebb nektárú virágokat a kevésbé ízletessel szemben.
A minták vizsgálata azt mutatta, hogy a méhzümmögésnek vagy az ahhoz hasonló mesterséges hangoknak kitett virágok nektárjában átlagosan húsz százalékkal emelkedett a cukor szintje, míg azon virágok váladéka esetében, melyek nem kaptak a különleges „hangélményből”, nem volt észlelhető ez a változás.
Pont ezért élnek ezzel a ’csellel’ a virágok és csalják oda magukhoz a méheket az édesebb nektárral és ösztönzik őket arra, hogy minél több időt töltsenek a ’vendégségükben’.
Ezt nyilván az ezzel járó előnyök miatt is teszik, mivel így képesek például megakadályozni, hogy a nektár kárba menjen, vagy azt a káros mikrobák fogyasszák el, vagy ellopják a hangyák.
Persze mindez sok energiába kerül, termelni a nektárt és fenntartani a magas cukorszintet, ezért a leghasznosabb a virág számára az lenne, ha az adott méh kevesebbszer, de egyszerre minél intenzívebben és hosszabb ideig foglalkozna a beporzással.
A ligetszépe lézeres vizsgálata azt mutatta, hogy a virágok felülete vibrálni kezdett, mikor méhzöngést vagy lepkék hangjait játszották le számukra a kísérlet során. A kutatók azt feltételezik, hogy a fülünkhöz hasonlóan a virágok is a különböző, levegőben terjedő hanghullámokat érzékelik. Mikor a tudósok leválasztottak több szirmot is a növényekről, úgy találták, hogy azok kevésbé vibrálnak, vagyis kevésbé érzékelik a hangokat. Ebből kiindulva úgy sejtik, hogy talán a szirmok segíthetnek a hanghullámok felfogásában vagy felerősítésében.
Nem csak a méheket képesek érezni, hanem például a fogyasztóhernyók által kiadott rezgéseket is, melynek hatására méreganyagokat bocsátanak ki a hívatlan látogatók elűzésére. Olyan virágokat is ismerünk, melyek csak akkor kezdik a beporzás során a pollent kiengedni, ha a méhek egy adott frekvencián zümmögnek számukra. Jelen izraeli kutatásra reagálva Monica Gagliano, a Sydney Egyetem munkatársa úgy véli, hogy egyre több bizonyíték lát napvilágot arra vonatkozóan, hogy a növények képesek észlelni környezetük bizonyos hanghatásait, melyeket arra használnak, hogy számukra előnyösebb stratégiákat alakíthassanak ki a túlélésre és az őket körülvevő világgal való szimbiózisra.
Nyisdmeg hírlevél