Eljött az idő, hogy Borcsi szülinapját néhány ismerős leányzó társaságában is megünneplejük. 4 év alatt erre példa nem volt. Alkalomhoz illően királylánytortát terveztem, melyhez egy barbie szükségeltetett s némi bodzás eperlekváros tehéntúrós torta. Meg is sütöttem a kuglófot, mely a királylány szoknyája lett volna. Szombat este beleállítom ezt a gyanúsan magas és gyanúsan karcsú fehérnépet, s hát a térdéig ér. Túl fáradt voltam. Borcsának beadagoltam, hogy hangyabolytortája lesz, s milyen vagány. Ő is így gondolta.
Másnap reggel frissen és üdén a miséről hazafele ballagva rájöttem, hogy ha ezt a kupacot bekenem csokikrémmel, leginkább egy nagy kakára fog hajazni. Megembereltem magam, piskótából felépítettem a szoknyáját, fondantról lemondtam, s fél óra múlva kész volt a királylány.
A partira időben meg is érkezett a vendégsereg. Míg a gyerekhad párnacsatázott, a felnőttek nyugodtan eltársalogtak. Az est végére megvalósításra került a Cipeljük ki a gyerekszobát a nappaliba című, igen munkás projekt. Szorgos hangyaként dolgozott mindenki. A kijáratot kellőképpen elbarikádolták, ez némiképp nehezítette a vendégek távozását. Végül mindenki hazajutott, s a játékok is helyrekerültek.
Hozzászólások