Borcsa második szülinapjának első felvonása a nagyszülőknél lett megtartva. Volt epertorta (a leány minden sütit epertortának nevez) kacsákkal. Mert két hétig a kacsa volt a legkedvesebb barátja.
Hogy a család hátralevő része sem maradjon ki a jóból, anyósoméknál megünnepeltük a 2.2-es szülinapot. Bohóctortát terveztem. De annyira ijesztő lett, hogy gyorsan oroszlántortát csináltam belőle. Volt egy gyerekvendégünk is. Teljes volt a buli. Nóra volt a bandavezér, a többiek rohantak utána. Péternek legjobban a fülhúzós rész tetszett az egész szülinapból. Borcsának a gyertyafújás, de az oroszlán megtapogatása is igen népszerű programpont volt. Mire a fotók elkészültek, a tortára nem lehetett ráismerni. Természetesen az ünnepelt nem kóstolta meg az egyébként nem epertorta epertortát. Nem él ő efféle földi jókkal.
Hozzászólások