Péter betöltötte a 7. hónapját, ez alkalomból testsúlya vészesen közeledik a 8. kg-hoz. Nagy dolog ez nekünk. Elkezdett hizni, mint egy malac. Az uram, egyfeszt figyelmeztet, hogy ne malacozzam le a fiát 😀 A kórházban az volt a legjobb élményünk, amikor Pétert dundinak nevezték. Ez se fordult elő az eddigi életében.
Péter ismét mosolyog. A kórház után vagy két napig még csak el se húzta a száját. Most már egész nap kacarászunk. Befejeztük a pirulás és mindenfajta kezelést. Nagyrészt átaluszuk az éjszakát, nappal pedig kétszer szundizunk jó hosszút, mint a nagyfiúk. Háromszor eszünk szilárd kaját. Lassan kialakul a napirendünk, eddig leginkább káosz volt.