Állatkertben embernek lenni jó, gyereknek lenni boldogság. Péter nagy kerek szemekkel csodálta az eddig csak képeskönyvből ismert állatokat. Halaknál már tele szájjal vigyorgott örömében. Vissza is mentünk vagy kétszer.
Borcsa gyanakodva kérdezte egy-egy valószerűtlennek látszó hüllőt látva: anya, ez igazi? A jegesmedvét sem hitte el elsőre. A poszokegér (felnőttnyelven hörcsög) egyből kedvenc lett.
A fókák beköltöztek szívünkbe. A zsiráf már korábban ott volt. A medve birtokát apa kedvéért megkerültük néhányszor, míg előbújt a rejtekből. Fáradhatatlanul barangoltunk, gyereket cipeltünk, hópárducokról diskuráltunk, kiflit majszoltunk. A fagyit mindannyian megérdemeltük.
Hozzászólások