Hétvégén három szőke angyal lepte el a házunkat. Tényleg angyalok voltak, hiszen másképp nem győztek volna reggeltől estig megállás nélkül péterezni, s a varázslat abban is meglátszott, hogy gyermekünknek megjött az étvágya. 🙂 Csak nézte, hogy eszik a nagy asztaltársaság, s tömte magába ő is a falatokat. Esténként csak bámulta a nagy viháncolást, bújocskázást, időnként ő is bemerészkedett a forgatagba, s nagyokat nevetett.
A szőke angyaloktól megtudtuk, hogy van apatehén, a szomszéd bulikutyájának ki van kandarodva a foga, s bár az időjárás és anya nyarat emleget, ősz van, hiszen az óvónéni a múlt héten ezt mondta. 🙂
Biztos vagyok benne, ha még egy hetet itt lettek volna, Péter könnyedén megtanulna járni, kanállal enni, beszélni, s minden hasznos dolgot, amit a triótól el lehet lesni.
Volt meseolvasás,
székelyfurfangozás,
s természetesen szénázás, melyben Péter a gólya szerepét töltötte be. A lányok pedig fészket építettek köréje 🙂
Hozzászólások