Szerző: Pelusss | jún 26, 2012
Korán keltünk. Még az autóverseny előtt ki kellett jutnunk a hegyre. A gyerekek nem akartak azonnal megérkezni, elég nyugisan utaztunk. (A rali kétszeresen is keresztbetett a kirándulásunknak. Először is Billy bácsi nem tudott biciklivel jönni, másodszor Pannáékat jól megvezetgette az útlezárás miatt.) Ebédre mindenki összegyűlt
Panna határozottsága elriasztotta Pétert. Menekült előle, szembecsukta az ajtót. Aztán beadta a derekát, zajos felvezetővel, de adott neki pelyhecskét, s dominózni hívta. Borcsával is volt egy nézeteltérés, de rendezték egymás között
Szedtünk cickafarkot és orbáncfüvet. Megsült a kacsamell és a libacomb. A cseresznyéspite elfogyott. A kutya is jól lakott. Irsay Olivérre panasz nem volt. Az Ezerjó is csúszott. A fű le lett kaszálva. A patkányméreg meg lett matatva. A napra kitett testek meg lettek pirulva, ám a gomba nem lett leszedve.
Füstösen, fáradtan érkeztünk haza.
Szerző: Pelusss | jún 26, 2012
Péter első nap a kezdők lelkesedésével vette az akadályokat. Néhányszor megeresztett egy halk kesergést, de alapvetően jól érezte magát a gyerekek között. Hazajönni nem is nagyon akart.
Második nap nem óvodázott nélkülem. Ügyesen tízóraizott, bámulta a gyerekeket, vízfestékezett, de nem tetszett neki a bent. Inkább a pocsolyákban ugrándozott volna. Emiatt vesztünk össze.
Lássuk, mi lesz holnap.
Szerző: Pelusss | jún 26, 2012
Ebédelünk. Péter ügyesen kanalazza a paradicsomlevest. Borcsa is szó nélkül eszik. Anyának lankad a figyelme. Péter hirtelen mozdulattal földre borítja a levesét, a tányért utána dobja. Borcsa is szorgalmasan követi a bátyját. S ez naponta többször megismétlődik, mindegy mi van a tányérban. Péter rendszeresen földre önti ivás után a csészéjében maradt vizet.
Moralizáltam, ordítottam. Most kezdek odajutni, hogy nem érdekel. Péter már szó nélkül megy, hozza a felmosót, feltörli. Ha szerencsénk van még a falra is ken belőle.
Szerző: Pelusss | jún 26, 2012
Volt egy gyerekmentes hetünk. Kicsit döcögösen indult. Biza elfelejtettük, milyen volt az élet a PéterBorcsa korszak előtt. Kellett pár nap, míg belerázódtunk.
Ezalatt az ifjúság a nagyszülőknél tombolt. Birtokba vették a vízi típusú élménymedencét, megették az összes epret, elrágcsálták a friss murkot, Szimatot szorgalmasan etették virággal és gyurmával, belakmároztak a cseresznyéből, bevásároltak, szomszédoltak, társasoztak és barátkoztak a pelus nélküli élettel.
Szerző: Pelusss | jún 11, 2012
Egy hetet pocsolyázhattunk kedvünkre a nagyszülőknél. Sajnos a gyerekeim nemigen voltak hajlandóak nélkülem köveket dobálni a tócsákba, ezért közös célunk volt a pocsolyák betömése. Sajnos mire a végcélhoz közeledtünk, esett egy nagyot.
Magdi mama ünnepe alkalmával virágcipelés közben majdnem fejre ejtettem Borcsát. Pár centi választotta el a fejét a köves járdától. Egyik kezemben virág, másikban Borcsa fickándozott, konkrétan fejest ugrott a mélybe. Utolsó pillanatban sikerült elkapnom a fidres-fodros szoknyáját. Lógott a levegőben, míg apa megmentette.
Délutánonként összeverődött a szokásos gyerekcsapat, aminek sajnos én is nélkülözhetetlen tagja voltam.
Péter kergette, Borcsa cibálta a macskákat, kicsit féltek a bárányoktól, etették a tyúkokat, pancsoltak, szomszédot látogattak, de leginkább pocsolyáztak.
Egy éjszakát nélkülünk töltöttek. Az öcsémék az újoncok lelkesedésével álltak hozzá a pesztrasághoz. Nem is volt baj éjfélig, amikor is Borcsa fél órás ordítást produkált. Aztán mindenki aludt reggelig, mi pedig buliztunk majdnem ugyaneddig. Négy órás szundi és négy órás autózás után érkeztünk haza. Nagy volt az öröm. Pár perc alatt sikerült káoszt teremteni, a rég nem látott játékokat előrámolni, a ruhákat szétszórni a házban, a zoknis fiókot kipakolni, a székeket felborítani, a vacsorát a földre szórni.
Volt még annyi időm, hogy átrendezzem a bőröndöket. Reggel már postáztuk a gyerekeket a másik nagyszülőkhöz. Egy hét vakáció mindenkinek jár.
Hozzászólások