Szerző: Pelusss | máj 8, 2012
Péter 3.2-es szülinapját a szüleimnél ünnepeltük. Sok megállós, fárasztó autózás után érkeztünk meg. Nagy volt az öröm, a rend és a tisztaság. Ez utóbbi kettő nem tartott sokáig.
Péter megszédülve a csíki levegőtől földhöz csapta magát, a szájából folyt a vér. Nagy volt a riadalom. Akkor még nem sejtettük, hogy ez igazán semmiség, ahhoz képest, ami pár óra múlva történni fog szegény Péterrel. (Előző este Borcsa szeretete jelét véste a Péter arcára. Úgyhogy szegény gyermek, nem volt teljesen járatlan a testi sérülések területén.)
Péter még mindig a csíki levegő, az új régi barátok hatása alatt állva kóválygott az utcán, amikor járgányával közeledett Pisti. A biciklihez hozzá volt kötve a kutyája. Így versenyeztek az utcában fel-le. Hol a kutya húzta a biciklit, hol fordítva. Mikor egyvonalba kerültek, megjelent Péter. Pisti kiáltotta, hogy vigyázz Péterke, de mire gyermekünk felfogta volna miről van szó, már megközölte a kutyafogatot. A lánc a fejét kapta el, bukfencezett kettőt, s egy kicsit húzta magával a bicikli. Az eseményt apa, nagyapa és néhány szomszéd nézte végig. Mindenki frászt kapott. Még Pisti is, pedig ő nem az a beszari fajta gyermek.
Néhány horzsolással, de komolyabb zúzódás nélkül sikerült megúszni a kalandot.
Szerző: Pelusss | máj 8, 2012
Péter a keresztanyjától cirkuszjegyet kapott ajándékba. Kapóra jött az ötlet, mert azon a péntek délután rendesen be voltunk táblázva az urammal. Borcsit így is magammal kellett vinnem iskolába. Még jó, hogy Péter nem volt ott. Borcsi egyedül is kitűnően viselkedett 😀
Egész héten készültünk a nagy eseményre. Elolvastuk a témában fellelhető összes mesénket, meséltünk elefántokról, bohócról és oroszlánról.
Péntek délután felvettük a városi ruhánkat, s Pétert apa átadta a cirkusz előtt a keresztanyjának és Kincsőnek. Nagy meglepetésünkre vidáman vonult be a nézőtérre. Még csak nem is nézett az apja után. Másfél órán át ült szófogadóan, s ha beszélt volna, megkérdezte volna, hogy mikor megyünk cirkuszba? Mert ez a cirkusz nem az a cirkusz, amiről egész héten át hallott. Ez tengeri cirkusz volt, így szó sem volt elefántról, oroszlánról, de volt tengeri sün, pingvin, s csupa olyan állat, ami a szakirodalmunkban nem volt benne.
Este lelkesen magyarázta, mutogatta az élményeit, Borcsi is megosztotta az iskolás kalandjait. Volt időnk. Másfél órát ültünk a dugóban hazafele.
Szerző: Pelusss | máj 4, 2012
Amíg az uborkát ültettem, Borcsa végiggyalogolt a spenóton. Amíg Borcsát kiszedtem az ágyásból, Péter kiásta az uborkát. S így tovább. Nagy ötlet volt hármasban kertészkedni.Átrendezésre került a borsó- és zöldpaszulyágyás, s az uborka is cikk-cakkban bújik. A vizeshordóba sikerült jó sok földet beledobálni.
Szerző: Pelusss | máj 4, 2012
Borcsa bepisilt az ágyneműtartóba, elázott egy párna.
Péter suttyomban belakmározott kutyaeledelből. A maradékot kiköpte a frissen feltakarított előszobába.
Péter segített palacsintát sütni. Szorgalmasan keverte a matériát, egyszer gondolt egyet, s beledobott egy kiskanál sót.
Szerző: Pelusss | máj 2, 2012
Három napig kölcsönadtuk a gyerekeinket a nagyszülőknek. Sokat gondoltunk rájuk, de nem sirattuk meg egy percig sem. Igaz két napig alig találkoztunk az urammal, de megvolt a varázsa ennek a gyerektelen három napnak. Voltunk biciklizni, este későig üldögéltünk kint a padon, s reggel jó sokat aludtunk.
Ezalatt a gyermekek szorgalmasan kertészkedtek, homokoztak, nagyokat ettek, talicskáztatták magukat, dobálták a kutyaeledelt Szimat vizébe, szóval nem unatkoztak. A nagyszülők sem.
Sütöttünk egy nagy tortát, s azzal indultunk értük. Megünnepeltük Péter 3 per 1-es szülinapját. Örültünk egymásnak nagyon. Csodálkoztunk, milyen sokat változtak három nap alatt.
Hozzászólások