Szerző: Pelusss | jan 7, 2012
Egy szomorú délelőttön Borcsát belepte a rózsahimlő. Előtte két nap felugrott a láza. Már vártam, hogy történjen valami, lássuk, honnan fúj a szél. Elég jól viseli. Az egyetlen hátránya, hogy nem mehetünk ki. Bentről kukucskáljuk, milyen szépen havazik.
Idő kérdése mikor jön ki Péteren. A minap rajtakaptam, hogy a Borcsi üvegéből ivott. Úgyhogy cseppfertőzéses virusátvitel biztositva.
A kórt kb 2 héttel ezelőtt gyűjtöttük be, a karácsonyozások alatt hurcoltuk magunkkal. Most beláthatatlan ideig itt rekedtünk a nagyszülőknél. Mondjuk, nem bánjuk 🙂
Szerző: Pelusss | jan 2, 2012
A hagyományokhoz hiven az idén is három karácsonyunk volt. Az elsőn találkoztunk végre a nagyszülőknél vakációzó Péterrel. Volt nagy örvendezés. Az angyalnak Borcsa segitett, tevékenyen részt vett a szaloncukrok felkötözésében, konkrétan a zselés szaloncukrok széttaposását vállalta magára. Népszerűségnek örvendett a karácsonyfa, Pétert nem lehetett elcsalogatni mellőle.
A második karácsonyunk két napig tartott. A mélynövésű karácsonyfánkat számba sem vették a gyermekek. Péter a vadiúj kisszékét cipelte naphosszat, Borcsa a másik kisszékről kiabált, hogy valaki szedje le. A szülők pedig ki és bepakolták a bőröndöket illetve a mosógépet.
A harmadik karácsonyunk még mindig tart. Csikban is megszületett a Kisjézus. Ez alkalomból Borcsa nem üvöltötte végig a fél utat, csak az utolsó egy órában toporzékolt. A karácsonyfa itt is bejött, egész nap nézegetik. A nagy facsodáló akciónak egy régesrégi gömb esett áldozatául. Péter a kezét vágta össze vele, Borcsának a szájából szedtük ki a csillogó darabokat. Volt nagy ijedelem, pedig akkor még nem is tudtuk, hogy nemsokára Péter fejjel lefele indul el a lépcsőn és zokogások közepedte földet is ér.
Örülünk a hónak, szánkózunk nagyokat.
Szerző: Pelusss | dec 18, 2011
Péternek az idénre véget ért az óvódás élete. Mint az előre látható volt egy vírus számolta fel a virágzóan induló karriert. Láz, takony, köhögés. Egy hetet és egy napot bírta. A nagyszülős vakáció azonban még karácsonyig folytatódik.
Szerző: Pelusss | dec 18, 2011
Minden készen állt a borkóstolós szülinapra. Kitaláltam, mit veszek fel, mit viszünk az ünnepeltnek, mivel fogok bejutni a városba. Csak egy aprócska dolog hiányzott: ki fog Borcsára vigyázni. A számításba jöhető kománé egyéb elfoglaltsága miatt kiesett. Gondolatban sorra vettük a barátainkat, mindenki ott lesz a borkóstolón, tehát senki nem lesz Borcsánkával. Már-már lemondtam forma, amikor megkérdeztük a szomszédokat, hogy pénteken este mikor érnek haza, s hogy nem-e lehetne, hogy Borcsi… Igazán csak pár óráról lenne szó. Mivel rendes szomszédaink vannak, hát bevállalták a leányt.
Borcsi a pénteki napot kegyetlen zokogással indította, ami hányásba torkollott. Majd deréktól le és felfele sárga matériával telt meg mindene. Fél óra múlva megint át kellett öltöztetnem. Ismét lemondtam az estéről. Beletuszkoltam rizset, áfonyateát, úgy tűnt, hogy jobban van, így izgatottan vártuk a szomszédok érkezését. Be is futottak az utolsó pillanatban. A használati utasítást telefonon mondtam el, útközben.
Úgy örültem a szabad estének, vigyorogtam rendesen. A hiba ott csúszott be, hogy pont Panna anyukájával kerültünk egymás mellé, s jól kipanaszoltuk magunkat. Mire észrevettük, hogy kizárólag a gyermekeinkről beszélünk, s az otthonülés árnyoldalairól, már körülöttünk mindenkit sikerült lebeszélni a gyermekvállalásról. 😀
Bort nem kóstoltam, csak szaglásztam. Merthogy jócselekedet gyanánt felajánlottam az uramnak, hogy hazafele én vezetek. Stresszoldás végett tömtem magam házikenyérrel, almával, sajttal, kapucsinóval, limonádéval, aztán megint házikenyérrel, sajttal, almával. Ez így ment 2 órán át.
Mire kiértünk a városból, sikerült eldönteni az urammal, hogy ki kit szekál. Addig elég hangosan fejtegettük ki a véleményünket a témában. 😀 Szegény István barátunk várta nagyon, hogy kiszálljon. Közöltem vele már az elején, hogy haza nem viszem, nem kanyarodunk, nem váltunk sávot, s ha nem muszály nem is parkolunk, csak megyünk egyenesen. Majd kiszáll valahol egy lámpánál.
Mire hazaértünk, szent volt a béke, örültünk a görbe estének. Megkönnyebbültünk, mikor kiderült, hogy Borcsi kímélte a szomszédainkat, irtó jólnevelt leány volt. Elhatároztuk, hogy rendszert csinálunk az esetből.
Hozzászólások