Borcsaságok
Borcsa szép fehér arcpakolást tett magának, cinkoxidos popsikenőcsből. A dolgos kezei könyökig virítottak a matériától. Én közben mosogattam, gyanús volt a csend, de végre egyszer rendet akartam a konyhában. Külön móka volt a vastag zsíros kenőcsöt levakargatni a leánykáról.
Mire Péter abbahagyta a szobanövények földjének turkálását, rákezdett Borcsa. Valószínű, ha Péter hazajön, eszébe jut, hogy milyen kellemes a földben turkálni. Majd együtt kertészkednek.
Borcsa az éjszakáit továbbra is átmúlatja. Velem. Merthogy apa nem jó. Na jó, tíz esetből egyszer apa is jó. De anya az igazi. Óránként kel, megnézni megvagyok-e. Ne legyek durva, van, mikor másfél óránként. Zombi vagyok.
Őszelő képekben
Hagymafesztivál
Mackózás
A násznép
Őszelő
Egy teljes hétre kivontuk magunkat a forgalomból. Hazautaztunk a szüleimhez. Az uram kificamodott bokájára való tekintettel én akartam vezetni. A tett nagyságát, s a benne rejlő bátorságot csak az érti meg, aki ismeri a vezetéshez való (v)iszonyomat. Az uram riadt tiltakozását pedig csak az érti, aki tudja, hogy hagytam én már autót forgalmas útkereszteződésben.
A forgalmat és a gyermekek alvásigényét figyelembe véve hajnali ötkor indultunk. Levezettem a maréknyi autópályát, majd az uram tapintatosan közölte, hogy ebben a tempóban soha nem érünk haza. Cseréltünk. A gyermekek jól bírták az utat, Péter csak akkor aludt újra vissza, mikor az apja ült a volánnál. 😀
Hagymafesztivállal indítottunk. Péternek nagyon bejött a zöldszékelyes hagymatokány puliszkája, s az alkoholmentes sör. Borcsa csak bámulta a nagy nyüzsgést.
Gyorsan teltek a napok. A szomszéd Pisti minden délután meglátogatta Pétert, s elmesélte, mi volt az iskolában, időnként rákérdezett a síró Borcsára, hogy mi fáj, Borcsika?
Nagy népszerűségnek örvendett a paszulybontás, rendkívül hosszú ideig lekötötte Pétert. De a nagylegény nem csak ebben segítette ki nagyszüleit. Vederbe szedte az almát, adogatta a paradicsomot, murkot, pityókát mosott, asztalt terített. Voltunk kirándulni, jól sikerült a Nagy lányokkal való találka is. Borcsa sem panaszkodott az átlagosnál többet, s egy szép napon talpra állt.
A hét második felében esküvőre készülődtünk. Péter alaposan kivette a részét az újpár házának a kitakarításában, testével törölte fel a padlót. Borcsa válogatás nélkül megevett mindent, amit elé tettek.
Az esküvőre Péter magára öltötte a legpirosabb picus nyakkendőjét, Borcsa is felvette a legjobb ruháját. A leánykérés alatt Borcsa a körtefa leveleit pusztította, de így is beszólt néhányszor. Péter nem volt hajlandó a menyasszonnyal fotózkodni. A templomi esküvőt szó nélkül nem bírtuk ezért inkább kijöttünk. Péter az élre vasalt nadrágjában fetrengett a földön. Közben hátközépig kakálta magát. Borcsa aludt.
A buli csak ezután kezdődött. Tíz óra magasságában apa elment autózni Péterrel altatás céljából. Fél óra múlva egy üde Péterrel tért vissza. Egy adag rohangálás, aszalt szilva evés és tejszerzés után a lagzis terem fölött levő napköziben próbálkoztunk. Az első fél óra a játékok tanulmányozásával telt el, majd meseolvasás, s végül egy lassú elalvás következett. Ezalatt Borcsa a tomboló zene ritmusára aludt a babakocsiban, még jobban, mint otthon. Mi pedig rohangásztunk a két gyerek között, füleltünk.
Péter hajnali 4-kor ébredt, fogalma sem volt, hogy hol van, rendesen zokogott. Kicsiágyastól bepakolásztunk az autóba. Otthon folytatta a szundit. Borcsát nehéz volt meggyőzni, hogy még nincs reggel, de végül sikerült. Három óra alvás után kezdődött a csomagolás, hazaindulás. Péter maradt még egy hetet. Borcsa hazafele kímélte a szüleit, minimális nyávogás volt.
Időjárásos kalandok
Egy szép nyári napon Borcsit elaltattam a babakocsiban az udvaron az árnyékban. Nekifogtam ezerrel főzni. Hogy jobban haladjak, Péter is segített. Egyszer látom, árnyék sehol, Borcsinak a combjai szép pirosak. Nem akartam tudni, mekkora az UV sugárzás.
Nemsokkal később egy másik nyári napon Borcsi ismét aludt a babakocsiban. Az ég felhős volt. Péterrel gyorsan takarítottunk. Egyszer látom, hogy süt a nap. Borcsi combja még barnább lett. Gyötörte a mostoha anyát a lelkiismeretfurdalás rendesen.
Ma, egy szép borús őszi napon Borcsi alszik a babakocsiban az udvaron. Péterrel muffint sütünk. Egyszer látom, felébredt a leány, ül a babakocsiban, csodálkozik. Gondoltam, üldögéljen, amíg csendben van. Sütünk tovább. Hát kipillantok a másik ablakon, látom, hogy zuhog. Borcsi az esőt csodálta. Nyirkos volt a nadrágja már.
Tanulság: egy fenékkel több lovat megülni, veszélyes. Az egyik ló erősen megsínyli.





Hozzászólások