Kommunikációs nehézségek

Péter lenyelte a macskát, s abból is a nyávogósabb fajtát.
Gyermekünknek napról napra határozottabb elképzelése van a körülötte levő tárgyak rendeltetéséről. Időnként elvárja, hogy mi ültessük gyakorlatba ez az elképzelést. Rámutat egy dobozra például, s babanyelven elkezd magyarázni. Kipróbálunk minden lehetségest, amit egy dobozzal elművelhető, kipakolunk, bepakolunk, kukucskázunk, várat építünk. Az elején Péter higgadtan ingatja a fejét, aztán magyaráz, végül ennyi meg nem értés láttán nyávogásba torkollik a dolog. S így folytatjuk a süketek párbeszédét, amíg meg nem lát valami egyebet, s ismét kezdődik elölről a mutogatás.

Ebéd közben is szoktuk ezt játszani. Határozottan rámutat az asztalra, és kér valamit. Mindent sorra veszünk, s persze hogy vagy egyáltalán nem találjuk el, vagy valahol a sor végén rájövünk, hogy igen, sajtot kért, de akkor már annyira nyávog, hogy semmit sem kér. 😀

Nagy falat

Hú, mekkora kőfal!

Megmásszam?

Asszem, megpróbálom!

Péter a városban

Csuda izgalmas volt. Péter az apa dolgozdájában enyhén megrongálta a bútorzatot, átmenetileg működésképtelenné tett egy számítógépet, a virágföld felásásáról s néhány fontos okirat felfalásáról sikerült lebeszélni. 😀
Péter hamar elsajátította a galambok etetésének mikéntjét. Így a Főtéren sok-sok szárnyast láttunk el pereccel. Aztán babakocsiztunk, kicsit megcibáltuka virágokat a sétálóutcában.

A városi élet izgalmai közepedte Péter ismét elkezdte enni a kenyeret, illetve a pékárut, amit közel egy hónapja önkéntesen mellőzött.

Őszi foglalatosságok

Péter kedvenc őszi tevékenysége a farakás tanulmányozása, bársonyos kezével markolja a zuzmót, kaparássza a fakérget, igazi öröm, ha sikerül egy-egy forgácsot megkaparintani.
A kutyánkkal versenyt bogarásznak a fűben, Péternek különösen a tücskök jönnek be.

A harmadik őszi szenvedélyét Péter titokban űzi. Már megtanulta, a szülei nem örülnek az ügynek. Fűcibálásnak álcázza az akciót, s közben őzek, nyulak, s ki tudja milyen vadak által megrágott almákat zabál.