Szerző: Pelusss | máj 16, 2009
Ma hajnali 4 órakor feladtuk az elveinket. Mi cumisüveget? Soha! Azért a kórházból hazafele megálltunk a patikánál, s vettünk egyet sose lehet tudni alapon.
Az egész úgy kezdődött, hogy sikerült legyőzni a Nagy Sárgát, az Alvás viszont maradt. Gyakorlatilag 1-2 órát eszünk, de olyan is van, hogy 3-mat. Aztán alszunk egy kicsit. S kezdjük elölről az evést.
Az éjszaka is igy telt. Egy óra alvás, két óra evés, aztán ismét egy óra alvás, három óra evés, s a harmadik ébresztőnél, feladtam. Elő a cumisüveget, benne fincsi anyatej. Csak most az egyszer (azóta annyiban változott, hogy csak minden éjszaka egyszer). 2o perc alatt annyi tejet megevett, mint egész éjszaka összesen 🙂
Kicsit furdall a lelkiismeret. Azzal nyugtatom magam, hogy vhogy fel kell hizlalni ezt a gyermeket. Még a születési súlyunkat se hiztuk vissza. Napok óta stagnálunk. Aztán egyszer, elmúlik a Nagy Alvás, s akkor jön a Nagy Evés.
Szerző: Pelusss | máj 12, 2009
Csuda jó ez a babás élet! Péter gyanúsan jó fiú. 3 óranként felébred, eszik, alszik tovább. Most nem tudom, hogy ez a vihar előtti csend-e, vagy így folytatódik tovább 🙂
Mi pedig nem bírunk betelni vele, csak nézzük, hogy milyen mókás ábrázatokat vág.
Közben jóslatokba bocsátkozunk, hogy mi lesz belőle. Előd kollégám szerint ilyen frizurával rokkerségre van predesztinálva, anyósom a gyermek hangja alapján arra tippel, hogy minimum kántor lesz belőle, én pedig a hosszú ujjaiból arra következtettem, hogy akár zongorista is lehet. 🙂
Szerző: Pelusss | máj 11, 2009
Furcsán hangzik, de ez a Péter legényünk beszél. Már tud egy szót: nem. Sírás közben határozottan ismételgeti: nem-nem. 😀
Ma kieresztettek a kórházból. A Nagy Sárga Alvás még mindig tart. Harcolunk ellene ezerrel, próbáljuk teljesíteni a hizlalási tervet.
Szerző: Pelusss | máj 10, 2009
Kezdő szülőként tanulgatjuk a gyermeknevelést. Most éppen a Hogyan ébresszük fel az alvó csecsemőt (esetenként alvó oroszlánt 😀 ) cimű fejezet gyakorlati oldalát tapasztaljuk. Péterünk, mint a legtöbb újszülött, besárgult, ebből kifolyólag nagyokat alszik, ahelyett, hogy enne. Tegnap megdöntöttük a szopizási rekordunkat, délután 3-tól éjjel 1-ig birtuk. Ezalatt Péter aludt egy órát. Az idő hátralevő részében, pár korty szopi, 1o perc szundi, majd sirás-rivás. Szopizás közben anyósom illetve a boldog apa próbálták ébresztgetni. Mikor a nyaka már kivörösödött a sok ébresztgető simogatástól, áttértünk a talpmasszázsra. Már lassan azt hiszi, hogy aludni csak úgy lehet, hogy valaki masszirozza a talpát 😀
Szerző: Pelusss | máj 9, 2009
Amint a múltkori illusztrációk is bizonyitják, május 6-án, reggel 9:38-kor, megszületett Péterünk. Császármetszéssel jött a világra, 2770 grammal, 52 cm-el. Egyelőre az evés-alvás bioritmusát gyakoroljuk, ma délutánig az alvás az evés róvására ment. Ma délutántól a sirás volt a menü 🙂 Már nincs macskahangja, nagyon határozottan tud bömbölni.
egyébként picinyke, szőrős a háta, dagadt a szeme, borzas a haja, egyre jobban hasonlit a japánokhoz (besárgult) , egyszóval csodaszép kisbaba 😀
A műtét napjából nem sokra emlékszem. De arra igen, hogy az apja megállapitotta, hogy ijesztően értelmes a tekintete 😀
Még a kórházban lábadozunk. Reméljük, hétfőn hazamehetünk.
Hozzászólások