Szerző: Pelusss | jún 26, 2017
Borcsa rutinosan ballagott el az oviból. Én pont úgy meghatódtam, mint a tavaly. Volt pörgős szoknya, vers, templom, móka, tánc és töltöttkáposzta. Az ebédet egy cukrászdában zártuk. Maradt még két óránk a következő ballagásig (unokatestvér, egyetemről). Megneszeltük, hogy van valami fesztivál a Szamos partján. A fesztivál készülődőben volt, mi pedig nekifeküdtünk a szélnek két köhögős gyermekkel, s két hídon megjártuk a Szamost. A végére csattogott a fejem a széltől. Bizonyára a többieknek is, de mélyen hallgattak.
Borcsa az egyetemi ballagáson bezsebelt egy csokor rózsát Édestől. Péter sírt egy sort, oszt hazamentünk. Nem zárójelben, de megjegyzem, hogy Édes 2 héttel később kárpótolta Pétert egy csudaszép virággal.
Vasárnap ismét szépruhába bújtunk, fotózkodtunk egyet a macskával, s a fiú évzáró istentiszteletére indultunk. Itt is elmorzsolgattam szépen a könnyeimet. Kezdődhetett a vakáció.
Szerző: Pelusss | jún 13, 2017
… amikor nincs főzés és házimunka. Csak kint van.
Zöldborsót rágcsálunk, a hártyátalanított héját is, munka van vele, de megéri. A cseresznye még nem fogyott el, a ribizli már érik. A sóska csúszik. Mezítlábaskodunk. Locsolunk. Nézzük, ahogy a Gausz cicázik Cirmos Vilmossal.
A kert per pillanat rendezett. Látványa megnyugtat. Nagyvonalúan eltekintek a gazoktól, az almafa töpörödő leveleitől, s az elrakásra váró tűzifától. Nem jut eszembe, hogy ma sem vettünk sót. Elengedem a fülem mellett a hintáért vívott ádáz küzdelmet. Az uram is hazaér. Ülünk a fűben. Tücsökcipelés. Halljuk, ahogy a hátunk mögött settenkednek a gyermekek. Megfeszítjük magunkat, tudjuk, pillanatokon belül a hátunkra ugranak nagy ricsajjal.
Ejsze ez a világbéke.
Szerző: Pelusss | jún 12, 2017
Hétvégén belevetettük magunkat a kertbe és a házba. Kaszálás, kapálás, portigris vadászat záros határidővel. Szombaton délután már Zilahon volt jelenésünk cseresznye és eper ügyben. Péter szorgosan szedte a cseresznyét a létra legmagasabb fokáról. Borcsa is felmászott néha a cirkusz kedvéért. Merthogy mindenki pont ott akarta szedni, pont a létrának azon az oldalán, pont azt a cseresznyét.
Vasárnap reggelre meglett a bodzás mentás eperlekvár is, s míg a fiú a bográcsoshoz pucolta a pityókát (nyissz, elvágta a kezét), a leánnyal hármasban templomba indultunk. A helyszínen értesültünk, hogy mise nem lesz, tehát a beígért rajzolás is elmaradt (a templomban van kisasztal ceruzákkal, papírral). Borcsa ezen búslakodott egy sort, végül meggyőztem keressük meg apát az istentiszteleten. Ott ugyan nem lehet rajzolni, de jó a kilátás a karzatról. Apa örült nekünk.
Ebéd után folytattuk a jól megérdemelt cseresznyézést, borsózást.
Szerző: Pelusss | jún 12, 2017
Péter megkósolja a zelleres spenótkrémlevest:
– Ez nagyon ízlik, pont olyan, mint a töltöttkáposzta! 😀
Szerző: Pelusss | jún 7, 2017
Borcsa: – Kitaláltam, mit adjunk Piri mama szülinapjára: egy zsák báránykakát! Úgy fog örülni neki! Mindig tesz trágyát a kertbe.
Hozzászólások