Szerző: Pelusss | Sze 30, 2016
Autóval, két gyerekkel, Kolozsvár központjából hazáig csúcsforgalomban. Na, ez a premier. Az autó Nudli.
Az uram nem túl lelkes, de rábírom, hogy kijöjjön velünk a Monostorig, majd visszabuszozik. Nem vagyok hajlandó megállni a megbeszélt helyen, mert sávot kellene váltani, induláskor visszasodródni a tömegbe. Majd egy piros lámpánál kiszáll. Minden lámpa zöld, végül mégsem viszem ki Szászfenesre. Kissé idegesen búcsúzunk.
A gyerekek tapintatosak, drukkolnak, hagynak koncentrálni, nem viháncolnak túlságosan. Irányítanak: Anya, kanyarodj, balra, nem, jobbra! Fék, fék, fék!
A lónai körforgalomnál fellélegzem, innen már csukott szemmel is hazatalálunk. Nudli az utca végén marad. Estebéd után hittanra fuvarozom a népet. Borcsa nem akar menni, váltig állítja, hogy románul lesz. Hittan után meg nem akar hazajönni.
Időben ágyba kerül mindenki, két mese van. 9-kor elindulok az uram után. Gyerekjáték, senki nem közlekedik. A másnapi ebéd még éjfél előtt elkészül.
Szerző: Pelusss | Sze 30, 2016
Szerda reggel Péterből fröcskölt a takony. Mire beértünk az iskoláig, már a nadrágja, sőt a sapkája is tele volt, nem beszélve a kétcsomag papírzsebkendőről. Délután hőemelkedése volt. Másnapra orvoshoz programáltam magunkat. Mire megérkeztünk a fiúnak kutyabaja, az eddig tünetmentes lánynak pedig hangosan dörömbölt a Nagy Köhögés a mellkasán. Hörgőgyulladás.
Az éjszaka sokszorébredős, hányós, ágyneműcserélős, köhögős. Miközben takargattam a lányt, a pénteki napot terveztem. Ki marad otthon Borcsival? Ki viszi Peti iskolába? S ha én, mivel?
Peti pihenten ébredt, amióta megkezdődött az iskola, egyszer sem készült el ilyen pikk-pakk, mint ma reggel. Jókedvű volt. Kettesben indultunk. Míg a szomszédokat vártuk, a csillagos eget kémleltük. Rábökött a legfényesebb csillagra:
– Anya, biztos ott lakik Jézus!
Szerző: Pelusss | Sze 27, 2016
Borcsa sokat beszél mindig. Reggelente még többet. Sziporkázik és kérdez:
– Hány szempillánk van? Mind a két szemünkön? Mekkora a nyelvünk? Mekkora a Jóisten? A menyországban van csoki? És lego? Ha apa 38 éves, akkor te 100 éves vagy, igaz, anya? Isten miért világnak teremtette a világot? S ha a Föld forog, akkor mi most miért nem vagyunk fejjel lefele? Miért szemetelnek az emberek? stb.
Igyekszünk válaszolni vagy a megfelelő emberhez irányítani, a ma esti hittanórára gyűjti a kérdéseit. 🙂
Mielőtt kiszállnánk, ő maga mondja el, amit sejtünk: – Azért vagyok ilyen vicces és ilyen okos tojás, mert az oviban nem lehet viccelődni.
Apa: – Miért nem lehet?
Borcsa: – Mert szégyellős vagyok.
Apa: – Próbálkozz azzal a vörös hajú lánnyal, vele már öszebarátkoztál. Olyan aranyos kislány.
Borcsa: – Apa, te szerelmes vagy Ilkába?! Hihihi.
Szerző: Pelusss | Sze 21, 2016
Borcsa: – Apa hány emeletes lesz az a tömbház ott? 100?
Apa: – 35.
Borcsa: – Én esetleg a 4. emeleten laknék, annál magasabbra nem költöznék.
Péter: – Én a 35.-en.
Borcsa: – Péter, te hányni akarsz?!
Borcsa: – Egy kislány megkérdezte szeretek kezet mosni a fiúk csapjánál. Mondam, hogy igen. S akkor az kérdezte: szeretem, ha az óvónéni megbüntet? Mondam, hogy nem.
Anya: – Ezután a lányoknál moss kezet, a fiúcsapnál büntetés jár.
Borcsa: – Ezt nem mondta a kislány.
Szerző: Pelusss | Sze 19, 2016
A fektetési ceremóniát már 7 után kezdjük. 8-ra ágyba kell kerülni, addig le kell tudni az időközben fellépő kártyapartikat, valamint lehetőleg békésen szabotálni kell az összes lefekvés elleni akciót. Mesét felváltva mondunk, legtöbbször Borcsa is mond, de 8.30kor már békésen szuszognak.
Kezdődhet a parti. Első héten vasalás mellett kiolvastam egy könyvet.
Vasárnap estére egészen belejöttünk az esti szabadságba, vendégeket hívtunk. A gyerekek, mintha sejtették volna, a megszokottnál lassabban piszmogtak. Apa önként dalolva felajánl két mesét, én közben suttyomba borospoharakat csempészek az asztalra. Mackóölelés megvolt. Lerogyunk a nappaliba. Pár perc és aludni fognak. Peti tejeskávét kér. Máskor leállunk veszekedni vele, most egyből ugrunk. Reménykedünk, nem kóvályog ki a nappaliba. Meglátja a terített asztalt, s reggel nem lesz felkelés. Bíztatjuk, kortyolja csak bátran, s főleg gyorsan.
Betakarom, ugat a kutya. Megjöttek. Suttogunk vagy tíz percet, utána lehet önfeledten vigyorogni. Nem buktunk le. A nyomokat eltüntettük reggelre. Csak a szemünk alatti karikákat nem sikerült elrejteni.
Hozzászólások