Szerző: Pelusss | jún 13, 2016
Még mindig örökzöld téma nálunk a szerelem, a csók, s ilyesmik.
Borcsa már sokadjára súgja kuncogva a titkot: Dominik szerelmes belé, és ő viszontszeret. Igaz, hogy Dominik mindenkibe szerelmes, fiúba, lányba egyaránt, még az óvónénibe is, de Borcsának megígérte, őt veszi feleségül, senki mást.
Mondom neki, jobb lenne olyan lovag után nézni, aki csak egyetlen leányba szerelmes.
– Á, anya, ne aggódj, Domi a többieket csak ennyire szereti (s mutatja a térdét), Zenót ennyire (mutatja a nyakát), engem pedig ennyire (mutat a feje fölé).
Szerző: Pelusss | jún 13, 2016
Az uram gyakorlottan gyúrta be a két biciklit a csomagtartóba, a réseket betömködte csomagokkal. Cseresznyeszüretre indultunk.
Egy focimeccs és néhány óra alvás után, a fiúk lerázták a fáról az esőt, s a nap hátralévő részét több kevesebb szünettel a fán töltötték. A gyerekek sárga málnát, ribizlit és cseresznyét lakmároztak, homokból csokikrémet főztek, rózsasziromból parfümöt készítettek. Elhasználták az összes száraz ruhájukat.
Számtalan cseresznyés borkán dunsztolása után a városba indultunk. Fáradtan rogytunk le az első utunkba kerülő padra. A gyerekek tekertek, másztak, csüngtek, ugráltak és ringatóztak. Mire hazaértünk, Tata kibontott egy fél veder borsót.
Vasárnap esőbámulás volt. Házból, autóból, s megint házból. Közben eperhab volt.
Szerző: Pelusss | jún 9, 2016
Amióta megszületett Zselyke, a vadiúj unokatesó, egyre jobban izgatja a gyerekeinket a fogantatás kérdése. A születést már úgy ahogy tisztába tettük.
Tegnap este Borcsával vitattuk meg a dolgot:
– Anya, hogy lesz a kisgyerek?
– Apa és anya szeretik egymást, és elkezd nőni egy kis mag az anya hasában, abból lesz a baba. – vágtam ki magam. Sejtettem, hogy nem állunk messze a kérdéstől, ezért időben készültem 🙂
– Akkor nekünk miért nincs tesónk? Ti szeretitek egymást, nem?
– Ö, izé. Kisbaba csak akkor születik, ha mind a ketten akarják.
– Értem. De azt hiszem, kell még egy fontos dolog, hogy kisbaba szülessen. – állapította meg bölcsen. – Este amikor lefeküsztök, mindig kérni kell Jézuskától, hogy küldjön kisbabát. Hunorék is így csinálták. Ezért született Zselyke.
Szerző: Pelusss | jún 2, 2016
Úgy jártam, hogy tíz év után először hagytam a familiát, s elutaztam. Öt napra, négy éjszakára.
Azóta nem olvasok esti mesét. Nem főzök. Éjfél után fekszem. Esőben is fagyizok. Szundikálok a buborékos medencében. Nem tartok szemmel senkit. Nem rezzenek össze köhögésre. Ebéd után lustizok. Ébresztő nem csörög. Olvasok. Híradót nézek. Észt nem osztok. Határokat nem húzok. Példát nem mutatok.
Lelkiismeretfurdallások közepedte találtam meg magam.
Élvezem ezt az öt napot, négy éjszakát, de vágyom vissza a régi életünkbe, ahol van esti mese, sáros gumicsizma, rinyálás, ebédcirkusz, pocsolyázás, tanácskozás, döböcskölés, társasozás. És vagyunk mi négyen.
Szerző: Pelusss | jún 2, 2016
Következő vasárnap ismét szép ruhát vettünk, s elsőáldozásra indultunk. Szintén Kincsővel, a keresztlányunkkal ünnepeltünk. Ám ez egy másik város, egy másik Kincső.
A macskás virágüzletben kezdtünk. Amíg a csokréta készült, megismerkedtünk Grigore Cortezzel, aki egy papírzsebkendőt tépett szét barátkozás gyanánt. A templomban első padba kerültünk. Megtette a hatását a stratégiailag jól kiválasztott hely. Mindkét gyerek ügyesen végigülte a misét. A kakaózás itt sem maradt el.
Az ebéd pompásan telt. Péter meggylevest rendelt és stílusosan lazacot. Ebből kifolyólag meggylevest ettem és lazacot. A fiú szinte semmit. Borcsi a levest itt is kihagyta. A második fogást szülői hatás nyomására megpiszkálta.
Az ünnep után Piri mamát vártuk, aki eperrel, cseresznyével és zöldborsóval érkezett. Az elkövetkező öt napban ő pótolta a hiányomat.
Hozzászólások