A kicsi gyerekek nagyon szeretik a pocaklakókat. Kincső keresztlányunk is mióta tudja, hogy babát várunk, valahányszor találkozunk, megsimogatja a pocakomat és azt mondja: baba.
Virágot egy éve láttuk utoljára. Azóta már nagy leány lett, majdnem kétéves. Elmagyaráztuk neki, hogy a pocakomban baba van. Szegény, az elején nem nagyon értette, felhúzta a blúzomat, belesett a nadrágomba, hogy lássa, hol van az a baba. Hogy még nagyobb legyen a zavar, előszedte két pólyás babáját. Elmagyaráztuk neki, hogy a pocakomban levő baba csak akkor fog kibújni, mikor elmegy a hó és virágozni fognak a fák. Aztán játszott tovább, időnként odajött, megsimogatta a pocakomat, és elmondta, hogy baba. Egyszer csak odament a páromhoz, neki is megsimogatta a hasát és megmutatta, hogy az ő pocakjában is van baba. Gondolta, ha már együtt jöttünk, akkor mindkettőnknek megvan ez a furcsa szokása.
Hozzászólások