Hűha! olyan történt az éjszaka, amire 8 hónapja csak egyszer volt példa: Borcsa 4 órát aludt egyszuszra. Reggel fájt is minden porcikám a sok alvástól, nincs hozzá szokva a testem. 🙂
Tegnap már nagyon bennem volt egy panaszkodós bejegyzés, hogy Borcsa így meg úgy, hogy félóránként ébred éjszaka, hogy kicsinálja a familiát (az uram szerint szándékosan) azzal, hogy csak én tudom megnyugtatni, persze szopizással. Hiába megy az apja, ringatja, babakocsiztatja, még a Péternél jól bevált mesélés sem használ. Beltelt a hócipőm azzal, hogy hetek óta vissza sem bújok jóformán a paplan alá, máris ébresztő van. Ráadásul harmadik hete, hogy segítség nélkül álljuk a sarat, s így nappal sincs lustizás. Szóval már nagyon elegem volt ebből az anyabajból, s erre jött egy ilyen ajándék 🙂 Még sok ilyen éjszakát kérek, mondjuk, hogy arra is vágyom, hogy nyolc hónap után aludjak végre bár 8 órát egy adagban.
Hozzászólások