Borcsa családja négy személyből áll: Kicsiapa, Kicsianya, Picipéter és Picibósa. Picipéter és Picibósa között igen szoros a testvéri kötelék. Ha Picibósa a bátyától kiharcol egy fülest, s Péter ezért szidást kap, Picibósa elkezd zokogni, hogy jaj, szegény Picipéter. Tipikus helyzet: Péter rázendít, Borcsa pedig rohan, s közli mindenkivel, hogy Péter sír. Amíg nem kap választ, addig ismételgeti a mondókáját, aztán szalad a következő áldozathoz. Reggelente úgy borulnak egymás nyakába, mintha hetek óta nem találkoztak volna.
Ezenkívül Borcsának van két nagymamája, akiket változatlanul Kámamának hív, két nagyapja, akiket újabban Sanyitatának szólít, bár egyiket sem nevezik Sándornak. Egyszer Pikitatának szólította Miklós nevű nagyapját, s Gabitatát Gábótataként emlegeti nagy hivatalosan, de a tuti az Sanyitata. Dédit Nénikének hívja.
Borcsa a következő állatokat ismeri: kuska a mókus, baska a macska, tuszi a nyuszi, bóka a róka, ezenbelül pedig van Buk. Bambi gyűjtőnév, egyszerre jelent őzet, szarvast, a pónit, tevét és lámát.
Borcsa, ha szeretne valamit, például vizet, akkor egyszer felsorolja, hogy mit nem kér: Mama, nem sajti, nem kumpli, nem husi, Borcsa píz kér!
Amikor mesét olvasunk Borcsa folyamatosan kommentálja a hallottakat, látottakat. Gyakorlatilag a mesélővel párhuzamosan kiabálja a saját mondókáját, amíg abba nem hagyjuk az olvasást, és rá nem bólintunk: igen lányom, ez tényleg nyuszi.
Borcsa szép! – ezt halljuk minden öltözés, fésülködés után. Addig mondogatja egyre hangosabban, míg valaki bele nem egyezik: Igen, Borcsa tényleg szép.
Hozzászólások