Szerző: Pelusss | aug 9, 2014
A Mesehetes koncert jegyében beígértünk egy fagyit per gyermek. A koncert második dala után Borcsa közölte, túl nagy a zaj, menjünk. Nem kellett messze menni. A csapda ott állt. Pompázatos nyalókák virítottak az első utunkban akadó standon. A gyerekek rácuppantak. Választhattak: fagyi vagy nyalóka. Természetesen az előttük levő nyalókára nem tudtak nemet mondani.
Eltelt egy óra. Hazaindultunk. A mostoha szülők, felelősségük teljes tudatában úgy gondolták, elnyalogatnak némi fagyit. A stand előtt kiborult a bili. Péter és Borcsa egyemberként követelték a fagyit, mert megígértük. Mi pedig határozottan emlékeztettük, hogy nyalókát választottak fagyi helyett. Magdi mama fogta a fejét, s riadtan tekintgetett körbe, hány ismerős látja a fesztivált.
Felnőttekül lemondtunk a fagyiról, ám ez nem enyhítette a gyereksereg hangos fájdalmát. Erőltetett menetben érkeztünk meg az autóhoz. Hazáig szipogtak.
Szerző: Pelusss | aug 9, 2014
Hunorék tűzifáját el kell rakni. Péter is beáll a család férfijai közé. Egész délelőtt hordja a vékonyabb méteres bükk ágakat. Fáradhatatlan, önfeledten zsebeli be a dicséreteket. Örömében puszit kér. Pihenni nem akar, a boldogságtól ragyog a két szeme, a csapat leglelkesebb a tagja. Két órányi munka után nem győzi falni az ebédet.
Immár megértük, családunkban három generáció dolgozik együtt.
Szerző: Pelusss | aug 9, 2014
– Anya, melyik filmemet mutassam meg? A királynőset, a kutyásat vagy a lepkést?
– A lepkést, Borcsa.
– Anya tudod, mi van a lepkés filmemben? Egy királynő és egy kutya.
🙂
Szerző: Pelusss | aug 9, 2014
– Péter, kérsz egy guglit?
– Igen, Borcsa.
– Adhatok mellé egy csirliburlit?
– Igen, pirosat.
– Akarsz egy möglerérit is?
– Igen, kettőt.
Apa elkerekedett szemekkel fülel, hogy egy képzavarral éljek.
– Te Borcsa, érted, amin
Szerző: Pelusss | aug 9, 2014
Kirándulni mentünk fel a hegyre, egy házikóba – Borcsa szerint. Két napon át kószáltunk az erdőben, borvízért jártunk, lestük az ebihalakat a pocsolyában, hintáztunk a Balu parkban. Borcsa lelkesen barátkozott egy román kislánnyal. Magyarul próbálta szóra bírni. Szóltam neki, ne fárassza magát, próbálja románul. Erre elkezdett halandzsázni, meg volt győződve, hogy románul beszél. A nyelvi különbözőséget leküzdve, a kislánnyal olyan jól megértették egymást, hogy Péter lett a közös ellenség, aki nem akarta átadni a hintát.
Gábor tata lelkiismeretesen hordta haza az erdőből a gombát és az áfonyát. Kavicsot dobáltunk a patakba. Kürtőskalácsot majszoltunk, megmentettünk egy nénit a hasraeséstől, s Péter az esti misét nyitott szemmel aludta végig. Jó pihenés volt.
Szerző: Pelusss | aug 9, 2014
Szombat reggel rutinosan öltöttük magunkra a lagzis ruhát. Ditró határában felkerült Péterre a fehéring, s az alkalomhoz illő nyakkendő. A templomban öten négy sort foglaltunk el. Borcsa izgatottan várta, mikor fogja a menyasszony az igent kimondani. Míg erre sor került, háromszor éreztem azt, hogy menni kell. Végül kiegyenlítődtek az erőviszonyok, csend lett.
A lagzi csupa élmény volt. Trambulinnal, csúszdával, dinnyével, bodzalével és sok gyerekkel. A gyerekek elvoltak. Szerettük.
Hozzászólások