Szerző: Pelusss | aug 9, 2014
A kutyavilág lejárt. A gyerekek hazautaztak. Röpke 14 órás otthontartózkodás után nyakukba vették az országutat, apával Csíkba indultak. Ez némi aggodalmat keltett a Marosvásárhelyen munkálkodó anyában, ám végül egyik rémálma sem vált valóra. A gyerekek példásan elfogyasztották ebédjüket, anya báliruháját nem felejtették a tisztítóban, aludtak az autóban, nem verekedtek a hátsó ülésen, mégcsak nem is hisztiztek. Apa kellőképpen értékelte a gyerekek rendkívüli teljesítményét, ezért félúton fagyival jutalmazta őket.
Egy büszke apa, s két virgonc manó érkezett Csíkba.
Szerző: Pelusss | Júl 16, 2014
A kiskutyák 3 hetesek lettek, mire Péter és Borcsi megérkeztek. Ezidő alatt tervezgették, milyen neveket adnak, illetve néhányszor beszéltek velük telefonon (Miki tata a kutyakupachoz tartotta a készüléket, a gyerekek áhítattal hallgatták a nyivogást).
A nagy találkozás minden reményt felülírt. Csillogtak a gyerekszemek, s még Péter is, aki néhány hónapja retteg a kutyáktól, meg merte fogni őket. Bátortalansága másnapra teljesen el is tűnt. Borcsa első perctől kezdve közeli barátságba került velük. Fürdés után, vizes hajjal is gond nélkül bemászott a kutyaólba.
Lett nevük, Krisztina, Foltos, Kormos, Szimat, Tarka. A hatodikét már nem tudom. A hozzátáplálást elkezdték. A közös medencézés tervbe lett véve, de meghiúsult.
Két hétig kutyavilág van.
Szerző: Pelusss | Júl 15, 2014




Szerző: Pelusss | Júl 11, 2014
Utolsó óvodai napunk délutánján, az egy év alatt összegyűlt ovis cuccunkkal szemorvoshoz mentünk. Péter szeme volt a vizsgálat tárgya.
Makk egészséges szemecskéi vannak. Amíg ez kiderült, Borcsa a mosdóban ingyenes szólókoncertet szervezett, később a váróban is, mert nem mehetett be a rendelőbe. Péter segítőkészen együttműködött, még a csípős szemcseppel is. Közben a játszósarok fel lett derítve.
A vizsgálat végén a Sétatér felé vettük az irányt. Nem kalkuláltuk be, hogy Péter pupillái ki vannak tágítva, s homályosan lát. Imbolygott a tó körül a biciklivel. Végül szárazon megúszta. Majd harsány zokogásba tört ki. Vigasztalást nem tűrt. Fagyi sem jött be. Ült egy bokorban, s zokogott. Elküldött, elbúcsúztunk, otthagytuk. Ez sem használt, a tópartról integettünk neki. Pár perc múlva segítőkész nagymamák vették körül az elveszettnek hitt gyermeket. Péter ezidáig 2 darab román órán vett rész az oviban, ezért sokra nem mentek vele. Nem kevés harc árán bepakoltuk az autóba. Rögtön el is aludt. Otthon dinnyeevéssel vigasztaltuk magunkat.
Szerző: Pelusss | Júl 9, 2014
Sok évvel ezelőtt cumisüveget nyomtam a gyermek kezébe. Ma már nem tenném. Esténként e póttárggyal spóroltuk meg magunkat a gyermekektől. Egy üveg tej kíséretében szépen elaludtak.
Hosszas tanácskozások után elérkezettnek láttuk az időt, hogy megváljunk a cumisüvegektől. Be is pakoltuk mind a hatot egy zacskóba, felakasztottuk a nappaliba a lámpára s vártuk, hogy elvigye a Cumitündér. Biztonság kedvéért levélben fejeztük ki az óhajunkat, miszerint arra való kisbabáknak küldjük lestrapált üvegjeinket, s cserébe kérjük, ajándékozza meg ezt a két nagylelkű gyermeket némi földi jóval, úgymint: sok pici autó, egy nagy autó, csillogóhajú póniló és egy tündérlány.
Másnap az urammal bevetettük magunkat a játékboltba. Öt év alatt alig vásároltunk a gyerekeknek játékot. Örököltek, kaptak. Élvezettel szemléztük a polcokat. Megadtuk a módját a lekenyerezésnek. Felmerült, hogy inkább plüss mackókba kellene gondolkodni, ha este a fejünkhöz vágják, ne a műanyag póni csattanjon.
Estefelé észrevettük, hogy a Cumitündér kicserélte a zacskót. Volt nagy öröm, vigaszság. Pont lefekvésig tartott. Mindenki gondosan bepakolta az ágyába Cumitündér ajándékát. Apa felszolgálta két bögrében a tejet. Péter jóízűen elkortyolgatta, s lefeküdt. Borcsa zokogva közölte, hogy a tej ki fog folyni, mikor issza. Merthogy ő lefekve gondolta el a tejivást. Szaporítottuk a szót egy darabig. Anya-/apahívás, mesemondás, összebújás, anya kiküldése a szobából. Ebben a sorrendben ismétlődött a történet néhányszor. Akkor Borcsinak eszébe jutott, hogy hagyjuk égve a házikólámpát. Égve hagytuk. Alvás reggelig. Ébresztő hatkor. Némi kesergés, lónyerítetés. Kezdődött a nap.
Szerző: Pelusss | Júl 7, 2014
Borcsával ütközünk. Péterrel is. De vele másképp. Péter egyszerűen nem teszi azt, amit szerintünk kellene. Nem akar velünk ebédelni, rendet rakni, kezet mosni stb. Csupa olyan dolog, amit egyetlen normális gyerek sem akar – egyes szakemberek szerint. Kicsit kesereg mellé, s kész.
Borcsa erre rátesz egy lapáttal. Nagyon ért a drámai pillanatok kreálásához. Rászólók. Sárkány Ella színre lép: Anya buta vagy, Borcsa nem mutatja meg neked a legóját, s a filmjét sem, mert buta vagy. Apa a sarkára áll. Felvilágosítás megtartva. Borcsa elvonul s az orra alatt dünnyögi morcosan: Apa, miért szeretsz te engem, ha tudod, hogy milyen vagyok?!
Állunk lemeredve. Most mi van? 3 és fél éves.
Hozzászólások