Estére kimenőt kaptam. A tervek szerint édesanyám elringatja Borcsát, úgy ahogy a nappali alvásokkor is szokta. A ringatásban nem is volt hiba, de alvás helyett üvöltés volt. Addig, amig haza nem jöttem, nagyjából egy órán át. Péter vidám volt, a család többi tagja megtépázott idegrendszerrel várta érkezésem.
Szertefoszlott egy csomó álmom. Először is Borcsa nem fog leszokni a szopizásról, legalábbis nem akkor, amikor én szeretném. Tehát nem megyünk az urammal kettesben sehova egy hétvégére sem, s három napra sem. Másodszor is nem fogok átaludni úgy mutatóban sem egy éjszakát még egy darabig.
Evvan.
Hozzászólások