Farsang farkán bálba mentünk. Mondjuk, a bál, az túlzás. Találkoztunk a barátokkal, ettünk, ittünk, pantonimeztünk, s vigyorogtunk. Magunkkal vittük Pétert is, mert ott lesz Panna. Péter magabiztosan felöltötte a tigris jelmezt, s várta Pannát egy méhecskejelmezzel. Igen ám, de Panna eközben a füllgyulladással volt elfoglalva. Így Péter be kellett érje a felnőttekkel. Nos hát annyira beérte, hogy sem velünk, sem nélkülünk nem volt hajlandó lefeküdni. Hosszas diplomáciai tárgyalások után éjfélkor dőltünk ágyba családilag. Az éjszaka mókás volt, az uramnak a feje lógott le az ágyról, nekem a lábam, Péter pedig kényelmesen szundizott középen.
Reggel hazajöttünk, egész nap még kicsit kómásak voltunk, dehát ilyen a farsang. A kötőhártyagyulladás vasárnap reggel látogatott meg. Egycsapásra megoldotta a bonyolultnak látszó, ide-oda jövő menő programunkat. Ültünk otthon, s kúráltuk a fiút.
Hozzászólások