Volt egy csoda szép hosszú hétvégénk négyesben. Csak úgy dúlt-fúlt a boldog családi kör. Fúlni leginkább akkor fúlt, amikor Borcsa a nőcis nyávogásával, a zsarolós sírásával apának az idegrendszerét tépázta. Tűrte az apja, ameddig tűrhette, aztán jól földhöz vágta a pisis pelenkát. Nem volt jó ötlet. A pelenka kiszakadt. A pisikristályok feltakarítása alatt apa is megnyugodott.
Premiernek számít, hogy Péter és Borcsa egy egész délelőtt eljátszottak együtt, anélkül, hogy bármiféle nyávogó hangot kiadtak volna, vagy felnőtt segítséget igénybe vettek volna.
Az összes vendégség jól sikerült. A közös tésztasütésünk következménye konyhatakarítás volt. A sütit viszont szerettük. A nagytakarítást a gyerekek úgy értelmezték, hogy minden játékot elő kell szedni, minden dobozt ki kell borítani, minden fiókot ki kell pakolni, hogy aztán jól visszapakolhassunk. Ezt szombaton és vasárnap is eljátszottuk. Vasárnap egy árnyalattal komolyabban vették feltett szándékukat: a konyhából is igyekeztek kihordani minden mozdíthatót, hogy aztán anya jól visszapakolja. Ekkor érkezett meg Miki tata, aki igencsak meglepődött az átrendezett lakáson.
Hozzászólások