Amint a mellékelt ábra is mutatja, hosszas készülődés után, de idejekorán elkezdtük a hozzátáplálást. A hosszas készülődés abban állt, hogy rajtam és a férjemen kivül nagyjából mindenki úgy gondolta, hogy 3 hónapos kortól illik adni egy kicsi ezt-azt a gyermeknek. Na, ezt osztottuk 2 hónapig, amikoris elfáradtam. Mikor Péter betöltötte az 5. hónapját, gondoltam, üsse kavics, együnk egy kicsi almalevet. Azóta egy hónap telt el, s Péter már rutinos táplálkozó. A kedvence a sütőtök, a legmesszebbre a barackot sikerült elköpni, s a pityókától öklendezett a legjobban 😀 Jelenleg ez utóbbi megkedveltetésén dolgozunk, egyelőre nem túl nagy sikerrel 😀
Hozzászólások