A hagyományokhoz hiven az idén is három karácsonyunk volt. Az elsőn találkoztunk végre a nagyszülőknél vakációzó Péterrel. Volt nagy örvendezés. Az angyalnak Borcsa segitett, tevékenyen részt vett a szaloncukrok felkötözésében, konkrétan a zselés szaloncukrok széttaposását vállalta magára. Népszerűségnek örvendett a karácsonyfa, Pétert nem lehetett elcsalogatni mellőle.
A második karácsonyunk két napig tartott. A mélynövésű karácsonyfánkat számba sem vették a gyermekek. Péter a vadiúj kisszékét cipelte naphosszat, Borcsa a másik kisszékről kiabált, hogy valaki szedje le. A szülők pedig ki és bepakolták a bőröndöket illetve a mosógépet.
A harmadik karácsonyunk még mindig tart. Csikban is megszületett a Kisjézus. Ez alkalomból Borcsa nem üvöltötte végig a fél utat, csak az utolsó egy órában toporzékolt. A karácsonyfa itt is bejött, egész nap nézegetik. A nagy facsodáló akciónak egy régesrégi gömb esett áldozatául. Péter a kezét vágta össze vele, Borcsának a szájából szedtük ki a csillogó darabokat. Volt nagy ijedelem, pedig akkor még nem is tudtuk, hogy nemsokára Péter fejjel lefele indul el a lépcsőn és zokogások közepedte földet is ér.
Örülünk a hónak, szánkózunk nagyokat.
Hozzászólások