Késezés

Péter el akarta venni a Borcsi kését, s jól elvágta az ujját. Ezalatt az éhes szülők, a szintén éhes nagyszülőkkel zabáltak. Az úgy volt, hogy kissé elcsigázottan érkeztünk haza a játszótérről, s hogy erőre kapjunk, rögtön leültünk vacsorázni. Péter köszönte szépen, nem kért semmit. Jött-ment az asztal körül. Borcsit kézről kézre adtuk, mert nem volt hajlandó egyedül kuksolni. Éppen az apja volt a soros. Hogy, hogy nem Borcsi elvett egy kést az asztalról, s azzal hadonászott. A felnőttek továbbra is a tányérjukra koncentráltak, de Péter rögtön vérszemet kapott. Nem tisztességes, hogy ő sohasem késezhet. Megmarkolta a kés élét, de rögtön el is engedte. Ömlött a vér az ujjbegyéből.