Magyarnaposan lenni jó. Van Pompom a moziban, s persze Süsü is, de oda már nem fértünk be. Van nyalóka a vásárban, fogrothasztó. Péter az elméletet tudja: cukor, színezék, fekete fog, kihull, sálálá. Gyakorlatban képes az utcán fetrengve üvölteni nyalókáért. Természtesen megkapja.
Van kürtőskalács, Kiscsillag. Péter az első sorban csápol. Ámulva bámulok, honnan ez a nagy rajogás. Közben a biciklit tartom félkézzel, kicsit billegek.

Van Harcsa Veronika koncert. Készülünk rá, szépen. Kár. Péternek nem jön be. Nekünk se jöjjön be! S kész.

Van napi szlalomozás a tömegben. Futóbiciklivel. Megszoktam. Már nem kerülget a szívbaj. Annyira.

Van Péter nyakbacipelős este. Jószívűek a barátaink, vállról vállra adják.

Van lángos, találkozás a tavaly ilyenkor látott ismerősökkel, a tengeri pajtásokkal s jó barátokkal.

Van kiállítás. 10 perc alatt végigpásztázva.

Van Sárga rózsa főpróba, s galambkergetés a Főtéren.

Van Billy bácsinak egy ágya, pont elférünk benne családostól, Borcsa nélkül.

Van Péter, akivel hármasban magyarnapoztunk.

Kuli bácsi, keresztapa örökzöld.