Nem, nem az immunerősítő okozta a hasmenést, ami hétfőn már hányással társult. Péter törékeny testét egy galád vírus támadta meg. De ez csak két nap múlva derült ki. Akkorra a fiú már eléggé kiszáradt, s az ovistársaknál is jelentkeztek a kezdeti tünetek.
Kedd reggel számtalan éjszakai hányás és hasmenés után felhívtam Piri mamát, nem-e tudna feljönni Pétert ápolgatni. Hagyott csapot-papot, fél óra múlva már buszon ült. Innen tudjuk, hogy ő valójában egy Szupergyors Nagyi. Két óra múlva, egy átszállással, 110 km megtétele után a tett helyszínére érkezett. Családorvosssal való konzultálás után kezelésbe vette a fiút. Igenám, de Péter sem enni, sem inni nem volt hajlandó. Erőszakkal tuszkoltuk bele a folyadékot. Szerda délelőtt csak aludt volna, cserepes volt a szája. Piri mama riasztott, apa rögtön indult utána.
A sürgősségen infúziós koktéllal indítottak. A fiú bátor volt, mint mindig. Egyedül helytállt olyan nehéz helyzetekben, mint a vérvételt vagy a pillangó kézfejbe kerülése. Az infúziót otthon folytattuk. Ügyes állványt eszkabáltunk egy állólámpából és egy vállfából. 11 órán át csepegett a nedű. 30 csepp percenként. Számoltuk is eleget, hogy pontjó legyen. Estefelé már vacsorát kért, viszont inni azóta sem igazán akar. Vesződünk, diétáztatunk, itatunk. Gyors felépülést szeretnénk.
Hozzászólások