Egy teljes hét, amikor nincs ingvasalás, főzés, hármasban babázás, de van pancsolás, kirándulás, befőzés, ráadásul két gyerekre négy felnőtt és egy kutya jut, ami igazán luxus az otthoni mostoha körülményekhez képest. Apát sem várjuk türelmetlenül haza délutánonként, mert itt van velünk egész nap 🙂
Péter szemrebbenés nélkül kakálta össze a strandot, a fenekéből kilógó barna farkincára lettünk figyelmesek, s kezdtük keresni a termés első részét. Meg is találtuk szép kis halomban a pokrócunk mellett.
Borcsi ügyeskedik, egyfeszt felül a babakocsiban, mikor aludni kellene. Nagyon érdekli Péter, mindig lesi, mit csinál. Van, hogy eljátszanak ketten, piszéznek, bújocskáznak egy kalappal, vagy a fejüket koppantják össze. Mondjuk, ennek legtöbbször sírás a vége 😀
Hosszú idő óta először az is megtörtént, hogy az urammal kettesben mentünk vásárolni. Semmi gyermek. Érdekes volt 🙂 És egy este kirúgtunk a hámból. Éjfélig disznótoroztunk a barátainkkal a varsolci kultúrotthonban. Borcsi meg sem hessintette a hangos muzsikát, az eget rengető nótázást, tapsvihart, aludt a babakocsiban, mint a bunda.
Hozzászólások