Apát mentünk hallgatni. Ebből azért nem lett semmi, mert Péter leginkább furulyázni akart. Miután kinótáztuk magunkat az erdőben, visszamentünk a sátorba. Ekkor akarta Péter megmutatni apának a legújabb lufiszerzeményt. El is kezdte magyarázni, hogy kuncsorgott érte, s miféle megfeszített munka eredménye volt a lufi. Ekkor hurcoltam ki. Hosszas focizás után megadta magát a lufi, de a szélforgó mindenért kárpótolt. Kb. percenként veszítettük el a papír részét. Egyre kevesebb lelkesedéssel szereltem össze. Miután a kukoricát is megettük, az elővigyázatlan ifjúság hanyagul földre tett söreit próbálta lenyúlni. Az akciót meghiúsítottam. A zokogó áldozat kínjait csak narancsos lónyállal sikerült enyhíteni. A felfújhatós benzinkút rövid ideig hozott színt az életünkbe. Péter szívesebben feküdt az ugráló gyerekek között. Hosszas erdei séta után végre apa is szabadult. A lángos ízlett a fiúknak.
Másnap gyerek nélkül lézengtünk a táborban. Egyszerű volt minden.
Hozzászólások