Karácsony másodnapján meglátogattuk a rokonságot. Péter kihasználva a szülők beszélgetős elfoglaltságát, korlátlanul zabálta a szaloncukrot, s a válogatott krémes süteményeket. Ezen a napon tudtuk meg, hogy a fiú kívülről fújja a Mennyből az angyalt. Annyira örültünk.
Borcsának komoly ünnepi repertoárja volt, angol és magyar nyelven. A kedvenceim „A Kisjézus megszületett örvendjünk / Elküldötte szentes fiát Istenünk” valamint a „Fingóbel, fingóbel, karácsonyi fingóbel” kezdetű örökzöld. Hiába, a vér nem válik vízzé.
A hasmenés másnap kezdődött. Petinél. Pont mint a víz. Mellékhatása Nagy Morc volt, ezért erőszakkal kellett a fiúba tuszkolni a válogatott szereket. Sokáig tartott. Öt útszéli kakálós megállóval érkeztünk haza. Felkészültem a megfázásra. Itthon kúráltuk tovább a fiút. 24 óra itthon tartózkodás után, minden kórházas eshetőségre számítva, két rend fiúpizsamával megrakodva Csíkba indultunk.
Hozzászólások