A tavalyi nagy sikerre való tekintettel idén is megszerveztük a sapkavásárt. A “Vegyünk tavaszi sapkát Péternek” projekt két hete indult. A piac feltérképezése valamint a delikvens alapos lelki felkészítése után, sikerült Pétert elvinni a kiválasztott boltba sapkapróba céljából. Az előző évek tapasztalataiból kiindulva szabadkezet adtunk a gyermeknek, ő választhatott. Talált is egy habos-babos hófehér ruhát, alaposan megcibálta a lecsüngő virágokat. Szűkítettük a skálát, sapkát is választott, de nem volt hajlandó felpróbálni. Az eset után 10 percig toporzékolt az üzletben.
Másodszorra mellőztük a több napos lelki előkészületet, spontán betoppantunk az üzletbe. Péter vagányul levette a téli sapkáját, de a kinézett darabot nem volt hajlandó felpróbálni. Családi erőbevetést alkalmaztunk (Péter a földön fetrenget, apa, anya próbálta a fejére húzni a a sapkát), de a tavalyhoz képest annyit fejlődött a fiú, hogy nem sikerült kivitelezni a tervet (egy évvel ezelőtt, igaz, hogy felborítottuk a labdáskosarat, de felpróbáltuk a sapkát).
Amíg a sapka fölött tanácskoztunk az urammal, Péter a vállfás ruhák alatt futkározott. Legalábbis ezt hittük. Induláskor derült ki, hogy nincs a boltban. Átmenekült egy másik üzletbe. A boldog egymásratalálás és sapkavásár után sétálni indultunk. Péter sem a régi, sem az új sapkáját nem akarta viselni. Fújt a szél, nap sem sütött. De anya táskájában lapult két sapka.
Hozzászólások