Holári! Megérkezett Borcsi. Volt öröm, nevetés, tapsikolás, hajtépés. Ebben a sorrendben.
Borcsa megilletődve lépett be a házba. Péter már az ablakból leste, nagyon lelkes volt, hangosan nevetett. Egymás nyakába borultak, puszilgatták, nézegették egymást. Borcsa megszeppenése hamar elszállt, két perc múlva már osztotta az észt Péternek. Nem sokat értettünk belőle. Úgy kezdődött, hogy De Péter! A hangsúlyban minden benne volt. Amikor már harmadszor mondta, Péter lökött egyet rajta, Borcsa válaszként ordítani kezdett, erre Péter megkapaszkodott a leány hajában.
A békefenntartók határozott közbenjárására rövid időn belül boldog családi kör lett.
Azóta is gyakran állítjuk helyre a rendet szülői tekintélyt, s egyéb hatalmi eszközöket bevetve.
Hozzászólások