A táncházban szerepcsere történt. Péter örömmel vegyült a gyerekek között, vadidegen lányok kezét szorongatta, dudorászott, mosolygott. Borcsa csak állt némán, kapaszkodott a kezembe, bukdácsolva rakta egymás mellé lábait, szája becsukódott, szeme elbambult.
Fél óra múlva Borcsa kezdte mosolyra húzogatni a száját. Péter ekkorra pont elfáradt, mert délután nem aludt. Így még fél órát fixírozták a szüleik védő karjaiból a zenészeket és a gyerekeket, aztán hazamentünk.
Hozzászólások