M.Simon Katalin:

Gyökerek

 

Derékba szegett évgyűrűk

Nedve csorog álmos avarba,

Apró lelkek dongják, s az eleven csonk

Borzongva tűr…

Gyökerek üzenik a mélyből: ne féljetek!

Nem vész el, mi tiszta forrásból fakad!

S holdtöltekor a csonka életből

Ezernyi sarj kihajt!