Mire jó a vodka?

Mire jó a vodka?

Zsuzsa küldte:
Érdemes otthon tartani mindig egy kis üveg vodkát, hiszen soha nem tudhatjuk, hogy mikor fog majd jól.
1. Spricceld be egy kevés vodkával a cipőd belsejét, ez majd elpusztítja a baktériumokat, és elűzi a kellemetlen szagokat.
Hirdetés
2. Egy rész vodkát keverj el két rész vízzel, öntsd egy szórófejes flakonban, majd spricceld be vele azokat a ruháidat, amelyek már rég a szekrényben állnak. Meglátod, a kellemetlen, állott szag pillanatok alatt el fog tűnni.
3. Ha megcsípett, vagy megszúrt valami, akkor a viszketést, bőrirritációt könnyen enyhítheted, ha bekened egy kevés vodkával.
4. Megcsípett egy medúza? Kend be egy kevés vodkával a csípés helyét, és enyhülni fog a fájdalom. Sőt, még fertőtleníti is a sebet.
5. Ha bespricceled a bőröd vodkával, akkor a nyári estéken nyugodtan mehetsz a vízpart közelébe, mert távol tartod a szúnyogokat magadtól.
6. Vodkába cseppents egy pár csepp levendula illóolajat, edzés után masszírozd be vele az izmaid, és akkor nem kell attól tartanod, hogy izomlázad lesz.
7. A vágott virág vizéhez adagolj pár csepp vodkát, és sokkal tovább fog tartani, nem hervad el olyan hamar.
8. Folteltávolítóként is tökéletesen működik a vodka. Dörzsöld át vele a friss foltot, hagyd állni 15 percet, majd mosd ki a megszokott módon.
9. Spriccelj be vodkával egy mikroszálas törlőkendőt, és töröld át vele a szemüveglencsét. Minden szennyeződéstől meg tudsz így szabadulni, és sokkal jobb lesz a látásod.
10. A körömvágó ollót és egyéb manikűrös, pedikűrös eszközöket megtisztíthatod, lefertőtlenítheted egy kevés vodkával.
11. Minden borotválkozás után töröld át a borotválkozó gépet, vagy a borotva pengéit egy kevés vodkával. Fertőtlenít, és megvéd a rozsdásodástól.
12. A vodka összehúzza a pórusokat, éppen ezért egy héten egyszer nyugodtan használhatod arclemosóként. Egy teáskanál vodkát keverj el egy csésze zöldteában, és ezzel mosd le az arcod.
13. 3 centiliter vodkát keverj a samponodhoz, rázd jól össze, majd így moss hajat. A hajad sokkal dúsabb, és élettel telibb lesz a vodka hatására.
14. Ha a tészta masszájához gyúrás közben 5-6 csepp vodkát keversz, akkor sokkal könnyebben kezelhetővé válik a tészta.
15. Az ezüst ékszereidet könnyen megtisztíthatod egy kevés vodka segítéségével. Áztasd vodkába őket, hagyd állni néhány percig, majd dörzsöld át, és mosd le bő vízzel
16. Egy kevés vodkát keverj el néhány csepp mosogatószerrel, egy kevés vízzel, öntsd egy szórófejes flakonba, és ezzel spricceld be a gyomokat a kertben.
17. A krómozott felületek sokkal fényesebbek, tisztábbak lesznek, ha egy kevés vodkával törlöd át őket.
18. Spricceld be a penészes részt vodkával, hagyd 10 percet állni, majd töröld le egy nedves ronggyal. Látni fogod, hogy utána semmi penész nem marad a falon.
19. Ha dohányzol, egy kevés vodkával spricceld be a ruháidat, és akkor könnyen megszabadulhatsz az állott cigarettaszagtól.
20. A fájós fogadra tégy egy darab vodkába mártott vattadarabot, és így pillanatok alatt meg tudsz szabadulni a kellemetlen érzéstől.

Szokatlan időjárás

Szokatlan időjárás

A gyakori időjárás-változás és hőingadozás megviseli az emberi szervezetet

Az utóbbi időszakban tapasztalt légköri instabilitás és a gyakori időjárás-változások, hőingadozások az emberi szervezetre is hatással vannak. Az időjárás-érzékenység főként az idősebb generációt viseli meg, de nem ritka, hogy a fiatalabbak is megsínylik a hasonló időszakokat, főként ha valamilyen lelki problémával küzdenek. Noha Székelyföldön amúgy sem beszélhetünk stabil időjárásról, az idei tavasz még a szokásosnál is szélsőségesebben alakult. A légköri instabilitás, a gyakori időjárás-változások és hőingadozások nemcsak az öltözködés terén és a kirándulni vágyóknak okoznak fejtörést, hanem az emberi szervezetre is kedvezőtlenül hatnak. Az időjárás-érzékenység részleteiről Tar Gyöngyit, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetőjét kérdeztük.
Milyen panaszokat okozhat? A szakember elmondása szerint a lakosság egészségére a környezeti tényezők vannak a legnagyobb hatással. Az egészségi állapot alakulását még az egészségügyi rendszer állapota, felszereltsége és elérhetősége is kisebb mértékben befolyásolja, mint a környezeti hatások. Emellett fontos, de szintén kisebb szerepet játszanak a társadalmi tényezők és a genetika is. Magyarázatként hozzáfűzte, hogy ez nem egyénileg értendő, hanem társadalmi szinten, hiszen ha valaki egy genetikai betegséggel születik, esetében értelemszerűen az lesz a legmeghatározóbb, de a lakosság egészét tekintve valóban a környezet befolyásolja leginkább az egészség alakulását. Ide tartozik az időjárás is, hiszen a hőmérséklet, a légnyomás, a szélerősség vagy éppen a páratartalom mind olyan időjárási tényezők, amelyek változásai hatással vannak az emberi szervezetre. Ez a befolyás pedig nagyon összetett, fizikai és lelki megnyilvánulásai is lehetnek. A légnyomás változása például maga után vonhatja az ízületi panaszok jelentkezését, a nedvesség miatt felgyorsul a baktériumok és gombák szaporodása, főként ha ehhez még hőmérséklet-növekedés is társul, de az időjárás-változás következtében jelentkezhetnek mozgásszervi panaszok, fejfájás vagy vérnyomás-ingadozás is. Emellett a közérzetre is hatással lehet, levertséggel, kedvetlenséggel, fáradékonysággal is járhat. Fontos azonban kiemelni, hogy leginkább azok vannak kitéve ezeknek a hatásoknak, akik lelki problémákkal küzdenek, illetve a kor előrehaladtával is egyre hangsúlyosabbak lesznek a tünetek. Azonban nem egy bizonyos időjárási jelenség, mint például az eső vagy a napsütés váltja ki a panaszokat, hanem maga a változás. Ez jelenti a kihívást a szervezet számára, hiszen alkalmazkodnia kell a hirtelen megváltozott körülményekhez.
Hogyan védekezhetünk ellene? Tar Gyöngyi elárulta, hogy a frontérzékenységben az orvosok is hisznek, az viszont, hogy ki mennyire érzékeny, már szubjektív tényező. „Attól függ, hogy az illető mennyire hajlamos a depresszióra, mennyire tud elvonatkoztatni. Akinek valamilyen lelki problémája van, sokkal érzékenyebb a frontokra, és az is igaz, hogy minél idősebbé válik valaki, annál érzékenyebb lesz” – magyarázta. Fiatal korban kiegyensúlyozottság esetén legrosszabb esetben is csak rossz közérzetet, fáradékonyságot idéz elő, a lelkiállapot függvényében viszont ebben a korban is súlyosbodhatnak a tünetek. Összességében azonban elmondható, hogy leginkább az idősekre jellemző az időjárás-érzékenység, hiszen a krónikus és mozgásszervi betegségek súlyosbodásával ez is együtt jár. A szakember szerint ehhez az is hozzájárul, hogy óriási változáson ment át a betegségek alakulása, ezt szaknyelven úgy emlegetik, hogy epidemiológiai paradigmaváltás következett be. Ez azt jelenti, hogy miközben száz évvel ezelőtt még a fertőző betegségektől és a járványoktól rettegett leginkább az emberiség, mivel ezek követelték a legtöbb áldozatot, mára az orvostudomány megtalálta a hatékony megoldásokat (oltások, antibiotikumok stb.) ezek leküzdésére. Ezáltal kitolódott az átlagéletkor, sokkal többen érik meg az idős kort, és előtérbe kerültek a degeneratív, azaz kopásos betegségek. A szervezet alkotóelemei megkopnak, elváltoznak vagy tönkremennek a hosszú élet során, ez pedig hozzájárul azon betegségek kialakulásához, amelyekre erősen hatnak a környezeti tényezők, így az időjárás is. „Idén ráadásul egy atipikus, azaz nem szokványos tavaszról beszélhetünk, amikor fokozottan érvényesek az olyan ajánlások, mint a réteges öltözködés vagy az egészséges életmódra való törekvés. Télen ugyanis kiürülnek a vitamintartalékok, ezt pedig pótolni kell a már megjelent friss idényzöldségekkel és -gyümölcsökkel, lehetőleg helyileg termesztettekkel. Ezek mellett hatékony lehet az időjárás-érzékenység csökkentésére az is, ha tudatosan edzik magukat az érintettek, és megpróbálnak akár önvizsgálattal, akár egy baráti társasággal életük pozitív elemeire koncentrálni. Nem szabad átadniuk magukat a betegségnek, a rossz közérzetnek, hiszen a panaszok is enyhülnek, ha ehelyett egy egészséges szemlélettel családjukra, munkájukra vagy barátaikra helyezik a hangsúlyt” – emelte ki Tar Gyöngyi
Iszlai Katalin

Ezeket kaptam

Ezeket kaptam

Adriék szenzációs tevékenysége az interneten követhető:
https://rackaart.com/

Viktor májusi üdvözlete:
https://www.flickr.com/photos/vikig/albums/72157680458634518

Utcai koncert:
https://www.facebook.com/zeneimagazin/videos/2054512387994165/

Igy festettek ŐK:
https://www.facebook.com/1000quadri/photos/a.645468682138782/1562838533735121/?type=3&theater&ifg=1

St. Kati barátnőm küldte
Ha fáradtak, stresszesek vagyunk:
https://www.facebook.com/groups/674063756084706/permalink/1286569051500837/

Döbbenet

Döbbenet

Egy hölgy olyan állapotba került egy budapesti kórházban, hogy a vezető professzor azt mondta róla, hogy nem is érdemes megkísérelni a műtétet. A professzor hazament, és fiatal tanítványa, beosztottja felhívott, és részletesen elmondta az esetet.
A hölgy az eszméletlenség határán volt, kínlódott az életéért. De ez a fiatal orvos hitt abban, hogy én tudok és merek segíteni ebben.
Amikor a beteggel találkoztam, ha homályosan is, de eszméleténél volt. Leletei alapján már nem szabadott volna, hogy éljen. Mindennek ellenére az élet levegője ott vibrált a beteg körül. Én csak egyet kérdeztem tőle: hisz-e abban, hogy életben marad. Mondta, jelezte, hogy hisz. Abban a pillanatban eldöntöttem, hogy megoperálom. Ez nem egy racionális döntés volt, hanem inkább egy intuíció.
A műtét után nem tért eszméletéhez. Hat napig eszméletlenül feküdt. Lélegeztetőgép tartotta életben. Ezt az állapotot hívják kómának. Én ennek ellenére mindennap többször is odamentem a beteghez, megfogtam a kezét, megsimogattam a fejét. És mivel nem akartam, hogy a többi kollégám megmosolyogjon, ezért egészen halkan a fülébe súgtam ezeket a mondatokat:
“Ugye megígérte nekem, hogy nem hagy cserben? Önnek élnie kell. Értse meg: van esélye. Nem szabad föladnia.”
A beteg hat nap múlva eszméletére tért, és egy hónap múlva a körülményekhez képest gyógyultan távozott.
Ami a döbbenetes, az most következik.
A beteg azt mondta nekem, hogy köszöni a mondataimat. Elmondta percre pontosan, hogy kedden, szerdán, csütörtökön, pénteken mikor voltam nála, és miket suttogtam a fülébe. Utólag leellenőriztem, valóban akkor voltam ott, amikor ő mondta.
Elmondta pontosan, hogy szerdán tizenegy óra húsz perckor megállt ez és ez az orvos az ágya végénél, és akkor őt ott halottnak nyilvánították. Azt mondta a hölgy:
“Szerettem volna nekik odaszólni, hogy ne temessenek el, mert nem haltam meg. Nagyon rossz érzés volt, hogy nem tudtam velük szemben védekezni.
” Ez a nő mindent elmondott. Azt mondta:
“Alig vártam, hogy maga odajöjjön hozzám, és beszéljen az életről.”
A beteg szemén a hat nap alatt végig egy nedves labdacs volt, nehogy a szemhártyája kiszáradjon. Életfunkciói nem voltak. Nyilvánvaló, hogy a szemével nem láthatott és a fülével nem hallhatott, hanem valami mással, amiről mi nem tudunk. Persze az, hogy valamiről mi pillanatnyilag nem tudunk – vagy nem tud még az orvostudomány -, nem azt jelenti, hogy az nincs is.
Az biztos, hogy ezek után nekem már senki nem mondhatja azt, hogy a kóma állapotában lévő beteghez nem érdemes szólni, mert az úgyis meghalt.
De számos más esetben is a betegek beszámolnak a műtét alatti élményeikről, pedig elvileg semmilyen élményük nem lehetne. A nagyobb szívműtéteknél megállítjuk a beteg szívét, és gép pótolja a keringést és a szívműködést. Megállítani a szívet nagyon könnyű, beindítani már nem annyira.
Miután megoperáltuk a szívét, újraindítjuk. Az újraindítás számomra mindig egy katartikus pillanat. Sokszor a betegek a szív újraindításának élményéről pontosan beszámolnak. Ez azért döbbenetes, mert arról az időszakról, amelyről ő beszámol – nevezetesen a szív újraindításának élményéről – abban az állapotban ő a tudomány mai álláspontja szerint nemhogy nem
érezhet semmit, de nem is élhet.
Dr. Papp Lajos szívsebész
(Forrás: Rihmer Károly/Facebook)