Szokatlan időjárás

Szokatlan időjárás

A gyakori időjárás-változás és hőingadozás megviseli az emberi szervezetet

Az utóbbi időszakban tapasztalt légköri instabilitás és a gyakori időjárás-változások, hőingadozások az emberi szervezetre is hatással vannak. Az időjárás-érzékenység főként az idősebb generációt viseli meg, de nem ritka, hogy a fiatalabbak is megsínylik a hasonló időszakokat, főként ha valamilyen lelki problémával küzdenek. Noha Székelyföldön amúgy sem beszélhetünk stabil időjárásról, az idei tavasz még a szokásosnál is szélsőségesebben alakult. A légköri instabilitás, a gyakori időjárás-változások és hőingadozások nemcsak az öltözködés terén és a kirándulni vágyóknak okoznak fejtörést, hanem az emberi szervezetre is kedvezőtlenül hatnak. Az időjárás-érzékenység részleteiről Tar Gyöngyit, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetőjét kérdeztük.
Milyen panaszokat okozhat? A szakember elmondása szerint a lakosság egészségére a környezeti tényezők vannak a legnagyobb hatással. Az egészségi állapot alakulását még az egészségügyi rendszer állapota, felszereltsége és elérhetősége is kisebb mértékben befolyásolja, mint a környezeti hatások. Emellett fontos, de szintén kisebb szerepet játszanak a társadalmi tényezők és a genetika is. Magyarázatként hozzáfűzte, hogy ez nem egyénileg értendő, hanem társadalmi szinten, hiszen ha valaki egy genetikai betegséggel születik, esetében értelemszerűen az lesz a legmeghatározóbb, de a lakosság egészét tekintve valóban a környezet befolyásolja leginkább az egészség alakulását. Ide tartozik az időjárás is, hiszen a hőmérséklet, a légnyomás, a szélerősség vagy éppen a páratartalom mind olyan időjárási tényezők, amelyek változásai hatással vannak az emberi szervezetre. Ez a befolyás pedig nagyon összetett, fizikai és lelki megnyilvánulásai is lehetnek. A légnyomás változása például maga után vonhatja az ízületi panaszok jelentkezését, a nedvesség miatt felgyorsul a baktériumok és gombák szaporodása, főként ha ehhez még hőmérséklet-növekedés is társul, de az időjárás-változás következtében jelentkezhetnek mozgásszervi panaszok, fejfájás vagy vérnyomás-ingadozás is. Emellett a közérzetre is hatással lehet, levertséggel, kedvetlenséggel, fáradékonysággal is járhat. Fontos azonban kiemelni, hogy leginkább azok vannak kitéve ezeknek a hatásoknak, akik lelki problémákkal küzdenek, illetve a kor előrehaladtával is egyre hangsúlyosabbak lesznek a tünetek. Azonban nem egy bizonyos időjárási jelenség, mint például az eső vagy a napsütés váltja ki a panaszokat, hanem maga a változás. Ez jelenti a kihívást a szervezet számára, hiszen alkalmazkodnia kell a hirtelen megváltozott körülményekhez.
Hogyan védekezhetünk ellene? Tar Gyöngyi elárulta, hogy a frontérzékenységben az orvosok is hisznek, az viszont, hogy ki mennyire érzékeny, már szubjektív tényező. „Attól függ, hogy az illető mennyire hajlamos a depresszióra, mennyire tud elvonatkoztatni. Akinek valamilyen lelki problémája van, sokkal érzékenyebb a frontokra, és az is igaz, hogy minél idősebbé válik valaki, annál érzékenyebb lesz” – magyarázta. Fiatal korban kiegyensúlyozottság esetén legrosszabb esetben is csak rossz közérzetet, fáradékonyságot idéz elő, a lelkiállapot függvényében viszont ebben a korban is súlyosbodhatnak a tünetek. Összességében azonban elmondható, hogy leginkább az idősekre jellemző az időjárás-érzékenység, hiszen a krónikus és mozgásszervi betegségek súlyosbodásával ez is együtt jár. A szakember szerint ehhez az is hozzájárul, hogy óriási változáson ment át a betegségek alakulása, ezt szaknyelven úgy emlegetik, hogy epidemiológiai paradigmaváltás következett be. Ez azt jelenti, hogy miközben száz évvel ezelőtt még a fertőző betegségektől és a járványoktól rettegett leginkább az emberiség, mivel ezek követelték a legtöbb áldozatot, mára az orvostudomány megtalálta a hatékony megoldásokat (oltások, antibiotikumok stb.) ezek leküzdésére. Ezáltal kitolódott az átlagéletkor, sokkal többen érik meg az idős kort, és előtérbe kerültek a degeneratív, azaz kopásos betegségek. A szervezet alkotóelemei megkopnak, elváltoznak vagy tönkremennek a hosszú élet során, ez pedig hozzájárul azon betegségek kialakulásához, amelyekre erősen hatnak a környezeti tényezők, így az időjárás is. „Idén ráadásul egy atipikus, azaz nem szokványos tavaszról beszélhetünk, amikor fokozottan érvényesek az olyan ajánlások, mint a réteges öltözködés vagy az egészséges életmódra való törekvés. Télen ugyanis kiürülnek a vitamintartalékok, ezt pedig pótolni kell a már megjelent friss idényzöldségekkel és -gyümölcsökkel, lehetőleg helyileg termesztettekkel. Ezek mellett hatékony lehet az időjárás-érzékenység csökkentésére az is, ha tudatosan edzik magukat az érintettek, és megpróbálnak akár önvizsgálattal, akár egy baráti társasággal életük pozitív elemeire koncentrálni. Nem szabad átadniuk magukat a betegségnek, a rossz közérzetnek, hiszen a panaszok is enyhülnek, ha ehelyett egy egészséges szemlélettel családjukra, munkájukra vagy barátaikra helyezik a hangsúlyt” – emelte ki Tar Gyöngyi
Iszlai Katalin

Ezeket kaptam

Ezeket kaptam

Adriék szenzációs tevékenysége az interneten követhető:
https://rackaart.com/

Viktor májusi üdvözlete:
https://www.flickr.com/photos/vikig/albums/72157680458634518

Utcai koncert:
https://www.facebook.com/zeneimagazin/videos/2054512387994165/

Igy festettek ŐK:
https://www.facebook.com/1000quadri/photos/a.645468682138782/1562838533735121/?type=3&theater&ifg=1

St. Kati barátnőm küldte
Ha fáradtak, stresszesek vagyunk:
https://www.facebook.com/groups/674063756084706/permalink/1286569051500837/

Döbbenet

Döbbenet

Egy hölgy olyan állapotba került egy budapesti kórházban, hogy a vezető professzor azt mondta róla, hogy nem is érdemes megkísérelni a műtétet. A professzor hazament, és fiatal tanítványa, beosztottja felhívott, és részletesen elmondta az esetet.
A hölgy az eszméletlenség határán volt, kínlódott az életéért. De ez a fiatal orvos hitt abban, hogy én tudok és merek segíteni ebben.
Amikor a beteggel találkoztam, ha homályosan is, de eszméleténél volt. Leletei alapján már nem szabadott volna, hogy éljen. Mindennek ellenére az élet levegője ott vibrált a beteg körül. Én csak egyet kérdeztem tőle: hisz-e abban, hogy életben marad. Mondta, jelezte, hogy hisz. Abban a pillanatban eldöntöttem, hogy megoperálom. Ez nem egy racionális döntés volt, hanem inkább egy intuíció.
A műtét után nem tért eszméletéhez. Hat napig eszméletlenül feküdt. Lélegeztetőgép tartotta életben. Ezt az állapotot hívják kómának. Én ennek ellenére mindennap többször is odamentem a beteghez, megfogtam a kezét, megsimogattam a fejét. És mivel nem akartam, hogy a többi kollégám megmosolyogjon, ezért egészen halkan a fülébe súgtam ezeket a mondatokat:
“Ugye megígérte nekem, hogy nem hagy cserben? Önnek élnie kell. Értse meg: van esélye. Nem szabad föladnia.”
A beteg hat nap múlva eszméletére tért, és egy hónap múlva a körülményekhez képest gyógyultan távozott.
Ami a döbbenetes, az most következik.
A beteg azt mondta nekem, hogy köszöni a mondataimat. Elmondta percre pontosan, hogy kedden, szerdán, csütörtökön, pénteken mikor voltam nála, és miket suttogtam a fülébe. Utólag leellenőriztem, valóban akkor voltam ott, amikor ő mondta.
Elmondta pontosan, hogy szerdán tizenegy óra húsz perckor megállt ez és ez az orvos az ágya végénél, és akkor őt ott halottnak nyilvánították. Azt mondta a hölgy:
“Szerettem volna nekik odaszólni, hogy ne temessenek el, mert nem haltam meg. Nagyon rossz érzés volt, hogy nem tudtam velük szemben védekezni.
” Ez a nő mindent elmondott. Azt mondta:
“Alig vártam, hogy maga odajöjjön hozzám, és beszéljen az életről.”
A beteg szemén a hat nap alatt végig egy nedves labdacs volt, nehogy a szemhártyája kiszáradjon. Életfunkciói nem voltak. Nyilvánvaló, hogy a szemével nem láthatott és a fülével nem hallhatott, hanem valami mással, amiről mi nem tudunk. Persze az, hogy valamiről mi pillanatnyilag nem tudunk – vagy nem tud még az orvostudomány -, nem azt jelenti, hogy az nincs is.
Az biztos, hogy ezek után nekem már senki nem mondhatja azt, hogy a kóma állapotában lévő beteghez nem érdemes szólni, mert az úgyis meghalt.
De számos más esetben is a betegek beszámolnak a műtét alatti élményeikről, pedig elvileg semmilyen élményük nem lehetne. A nagyobb szívműtéteknél megállítjuk a beteg szívét, és gép pótolja a keringést és a szívműködést. Megállítani a szívet nagyon könnyű, beindítani már nem annyira.
Miután megoperáltuk a szívét, újraindítjuk. Az újraindítás számomra mindig egy katartikus pillanat. Sokszor a betegek a szív újraindításának élményéről pontosan beszámolnak. Ez azért döbbenetes, mert arról az időszakról, amelyről ő beszámol – nevezetesen a szív újraindításának élményéről – abban az állapotban ő a tudomány mai álláspontja szerint nemhogy nem
érezhet semmit, de nem is élhet.
Dr. Papp Lajos szívsebész
(Forrás: Rihmer Károly/Facebook)

Valami születik

Valami születik

Valami születik: Vers, fotó, kép

M. Simon Katalin: Vers születik

Ritmus és dallam
Benned dobog,
Mint lelked,
Ha derűs, hévvel lobog.
Száz öröm lényedben,
Lávaként szétárad,
Kényszer ostromolja
Lelki bástyádat,
Akár a muzsika,
Mely magával ragad,
Ritmusa élet,
S az élet Te vagy!

Gondolatokat
Szavakba öntesz,
Érzelmek skáláján
Kábultan röptetsz,
Míg ritmus és dallam
Rímek közt kutatnak,
Fegyelmet szabnak
Féktelen vágyadnak,
Hogy ömlesztve tárjad
A világ elé
Mi csak a tied,
Másé senkié!

A vajúdás kínjának
Örömét ízleled,
Míg versed egy hajnalon
Tökélyre viszed!

+

Viktor legújabb fotósorozata:

IMG_20190424_164316_00013

Kellemes ünnepeket!!!

Kellemes ünnepeket!!!

Locsoló rigmus helyett Wass Albertet idézem:
Wass Albert: Így jó élni!
“Gondolj arra, hogy meztelenül jöttél erre a világra és meztelenül térsz belőle vissza. Vendég vagy ezen a Földön. Csak az a Tied, amit a bőröd alatt hoztál és elviszel. Gazdag, aki egészséges. Aki erős. Aki nem szorul másra. Aki föl tudja vágni a fáját, meg tudja főzni ételét, meg tudja vetni ágyát és jól alszik benne. Aki dolgozni tud, hogy legyen mit egyék, legyen ruhája, cipője és egy szobája, amit otthonának érez. Fája, amit fölapríthasson. Aki el tudja tartani a családját, étellel, ruhával, cipővel, s mindezt maga szerzi meg: az gazdag. Örvendhet a napfénynek, a víznek, a szélnek, a virágoknak, örvendhet a családjának, a gyermekeinek és annak, hogy az ember él. Ha van öröme az életben: gazdag. Ha nincsen öröme benne: szegény. Tanulj meg tehát örvendeni. És ismerd meg a vagyonodat, amit a bőröd alatt hordasz. Élj vele és általa, és főképpen: tanulj meg örvendeni! Vendég vagy a világban és ez a világ szép vendégfogadó. Van napsugara, vize, pillangója, madara. Van virága, rengeteg sok. Tanulj meg örvendeni nekik. Igyekezz törődni velük. Azzal, ami még a világ szépségéből csodálatosképpen megmaradt, az emberiség minden pusztításai mellett is. Nem győzöm eleget mondani: tanulj meg örvendeni. Annak, hogy élsz. S mert élsz: gazdag lehetsz.”