Száz évig

Maga száz évig fog élni, szólt utánam ma egy idős hölgy az üzletben.     Nekem mondta?- fordultam vissza.
Igen, maga száz évet él, ismételte meg.
Hogy-hogy? Miből gondolja?- meresztettem rá szemeimet.
Mert maga jól választ. Mert magának nem mindegy…
Tessék?
Azt hittem arra céloz, hogy már kétszer jártam körül a nagy kerek pultot, középen a kiszolgálókkal, mert nem tudtam dönteni, melyik kenyeret emeljem le. Hogy az jól is nézzen ki, gusztusos legyen, puha héjú és kicsi is legyen, ne száradjon rám.
Nem, a hölgy nem az üzletbeli keresgélésemre célzott.
Maga pontosan kiválasztja a klipszet…
Tessék?!
Pontosan kiválasztja, mit illesszen a fülébe, hogy az találjon az öltözékéhez.
Ja?
Ez különben igaz. Megköszöntem neki a bókot, de mosolyogva továbbléptem. Nem akartam lelombozni, hogy nincs igaza. Nem fogok száz évet élni, csak 84-et…
Ezt tudom már gyermekkorom óta.