Gyuri erre odaszólt a háziaknak, gyorsan kapcsolják be a tévét, most beszéltem a feleségemmel, nagy baj van Amerikában, New Yorkban, talán az arabok megtámadták.

Furcsán néztek rá, hogy nahát a maga felesége biztos nem normális. Látva, hogy Gyuri milyen határozott, kérdezték, hogy melyik csatornát akarja megnézni.

Bármelyiket, csak éppen kapcsolják be, de gyorsan!

Beszaladtak, bekapcsolták, s akkor már látták hogy igaz.

Azok aztán ott is maradtak a tévé előtt, Gyuriék meg mentek tovább, kiránduló csoportot kalauzolt Székelyföldön. Képzelem, milyen lelkiállapotban.

Mikor tudtad meg, hogy én is belekeveredtem az eseményekbe ?

Azt késő délután, mikor Marikáék telefonáltak Németországból. Iluci néni hívott, hogy képzeld Piroska valóban elment, épp most van uton.

Uram, Teremtőm ! Bemondták, hogy az egyik repülő eltűnt, megijedtünk, táncsak nincsen épp abban Édes, amelyik eltűnt !…

Hallottuk, hogyan térítik el a gépeket, nem szabad senki leszálljon Amerikában…

Ennyi volt az Éva rögtönzött emlékbeszámolója öt év távlatából. Illetve itt megállt, öszeszorult a torka. Akárcsak nekem…