Nagy élvezettel néztünk meg két Galériát a tegnap este, írta Árpi Svédországból. Egy igazán felüdítő, megnyugtató élmény volt, ami nagyon jólesett egy munkás nap után. Csak gratulálni tudok a teljesítményedhez, kiváló esztétikai élményt nyújt és digitálisan is profi munka. Ez a munkásságod élő bizonyítéka annak, hogy bármi is történt veled az elmúlt évtizedekben, az események a lelkedet nem tudták megkárosítani. Büszke vagyok rá, hogy a tanítványod voltam,- fejezte be mailjét.
Mit mondjak, a szép visszajelzésre szárnyakat kaptam, s rögtön munkához láttam, méghozzá nagy lendülettel.
Különben már előtte okozott egy kellemes meglepetést. Mikor először jelentkezett, letegezett és Piroskának szólított, mondván, hogy jobban talál hozzám, mint a Piri néni, ahogy régen, még fiatal koromban szólítottak diákjaim. Akkor vagy „tanárnő kérem” voltam, ez volt a hivatalos megszólítás, vagy a közvetlenebb: Piri néni.
S most az 54 éves doktorbácsinak ezt válaszoltam vissza: tudd meg, jólesett a fiatalítás, szükségem van rá. Minél jobban telnek az évek, annál inkább érzem a szükségét.
Hozzászólások