Nós, Mallorcán nagy a választék, dehát oda az ember repülővel utazik, így bizonyos dolgok számba se jöhetnek. Például a törpe pálmafából font kosarak, vagy a vörös agyagedények. (Ahogy nálunk a sárga agyagból égetés során barna lesz az edény, ott a vörös talajból bordó. Hihetetlenül bordó színű.)
Az olajfából faragott kulcsok, kanalak, tálkák sem érdekeltek, csak éppen megnéztem őket, hadd lám, hogy néznek ki.

Nem vásároltam semmiféle üvegholmit, bár Mallorcan az üvegfúvásnak is hagyománya van. Sem festményt, grafikát. Helyette inkább fényképeztünk, filmeztünk. Sokat,

Vásároltam viszont egy apró üvegecske ánizsízű likört, ami édes, mint a szirup, ennek megfelelően nekem is ízlik. Az a neve, hogy Hierbas Morey, dulces. És az üvegben három vastag ánizsszár van. És rettentően szédülök tőle, ha belekóstolok. (Azaz már mindez múltidőben, mert egy-kettőre elfogyott. Igen, az édeset, azt szeretem.)

És vásároltam, de nem ott, hanem utána itthon, Riedben tàperes-t (kapribogyót) olajban, sóslében, ecetben eltéve. Vadon nő a szigeten a várfalakon. A rügyeket és a zöld, zsenge termését gyűjtik, de nem a várfalakról, hanem mesterségesen termesztik. A falakon  hagyják, hogy virágozzon. Szép fehéren virít, nem kelti gyom benyomását.

Legjobban viszont engem a majorica gyöngy érdekelt. A mesterséges gyöngy gyártási technológiáját a német mérnök, Eduard Heusch dolgozta ki 1925-ben. Három gyárban készítik, s az a sziget legfontosabb exportcikke.

Mondhatom, igen meglepődtem és hízelgőnek találtam, hogy az angol királynő is majorica gyöngyöt hord a hivatalos fogadásokon. Azóta a fotókon mindig megvizsgálom tekintetemmel, hogy mi van a nyakában. A választék nem túl nagy, látszik, hogy hagyományőrző típus őfelsége…

A majorica gyöngy ára jó magas és igen eltérő. Függ a fürdő minőségétől, amibe belemerítik, a gyöngy nagyságától, fényétől, a gyöngyszemek számától. A folyadékot egy bizonyos Földközi-tengeri hal pikkelyének finom örleményéből és folyékony műgyantából készítik titkos recept alapján. Montuiriben, a gyárban egy üvegfalon át hosszasan szemléltük és fotóztuk, hogyan készül a gyöngy. Az apró üvegszemeket vékony szegekkel deszkákra rögrítve fürdőbe mártják, majd szárítják, újra bemártják, újra szárítják, aztán csiszolják (polirozzák), s a végén ellenőrzik. Szemenként ellenőrzik. Egyetlen szem se lehet hibás. A hibás példányokat rövid kalapácsütéssel selejtezik ki. Gyöngyöket, karkötőket, fülbevalókat, brossokat készítenek a gyöngyszemekből.