Július 6-a a csók világnapja. A szervezetben egy igazi csók lázas aktivitást vált ki: felgyorsul tőle a légzés és a pulzus, s fél fokkal emelkedhet a testhőmérséklet.
A csók fiziológiájáról érdemes tudni, hogy a hatalmas hatású kicsi gesztus képes teljesen összezavarni az ember fizikumát, alkalmas mély érzelmek – mint a szerelem, vagy a tisztelet – kifejezésére, de szépít is egyben.
A hormonkibocsátásban illetékes szervek valóságos tűzijátékot indítanak: egy szenvedélyes csók során többek között a szerotonin, dopamin és adrenalin termelése nő ugrásszerűen és ad boldogságérzést, miközben lefékeződik a depressziókért felelős kortizol stresszhormon kibocsátása, és színre lép a feniletilamin “szerelmességi” hormon. A hasnyálmirigy inzulint termel, az immunrendszer a fertőzések ellen ható anyagokat küld a véráramba – ezekre szükség is van, mert egy csóknál hatalmas mennyiségű baktérium cserél gazdát.
“A csók valójában természetes kábítószer, amely élénkíti az anyagcserét és az érzékek egész sorát, boldoggá tesz, és még fogyaszt is, mivel számos kalóriát emészt fel. Ezen kívül jó alaposan megmozgatja az arc összes izmait, s ezzel valamennyire kisimítja a ráncokat és még a fogaknak is használ, mert a fokozott nyálkibocsátás oldja a fogkövet – állítja Karin Gutierrez-Lobos, a bécsi AKH Általános Kórház pszichiátere.
Amerikai kutatók azt is kiderítették, hogy aki reggel úgy indul el otthonról, hogy már csókolózott, az sikeresebb és kevesebb balesetet okoz, s hogy aki rendszeresen csókolózik, annak kevesebbszer kell orvoshoz fordulnia s tovább él.
Noha a csókot általában a szerelemmel hozzuk összefüggésbe, eredete egyáltalán nem erotikus jellegű: az állatvilágból származik, ahol a szülők szájukból táplálják kicsinyeiket – ami madaraknál máig jól megfigyelhető -, s így tettek a történelem kezdetén őseink is.
És nem is csak szerelmes csók létezik: a testvéri csókot gyakorolják, vagy legalábbis gyakorolták például a politikában – ki ne emlékezne mondjuk Leonyid Brezsnyev orosz és Erich Honecker kelet-német államfő és pártfőtitkár csókjaira?
A kézcsók a spanyol udvari etikett terméke, s csak a XVI. században terjedt el Európában: ennél fontos tudni, hogy a csókkal illetendő kezet az ajkaknak nem szabad érintenie.
A gyűrűre lehelt csók az alárendeltséget jelképezi – ez a pápának és néhány keleti egyház papjainak jár – s hasonló az értelme a lábcsóknak is, amely a bibliában is szerepel.
Néhány csók történelmet is írt, mint a bibliai Júdás csókja, vagy Leonyid Brezsnyev orosz és Jimmy Carter amerikai államfő csókja a SALT-II. leszerelési szerződés aláírásakor, 1979-ben Bécsben, amely némileg enyhítette a hidegháború jeges klímáját.
Nem csoda, hogy sok művészt is megihletett az érzelmek e kifejezése: a történelmi és bibliai témák ábrázolása mellett a legismertebb talán Auguste Rodin francia szobrász A csók című szobra és Gustav Klimt osztrák szecessziós festő hasonló című képe.
Filmekben ma már igazán nem ritka a csókolózás, de talán mégis az 1939-ben forgatott Elfújta a szél, és az 1942-ben készült Casablanca című művekben láthatók a legemlékezetesebbek: a főszereplők az elsőben Clark Gable és Vivian Leigh, míg a másodikban Humphrey Bogart és Ingrid Bergman. De jelentős szerephez jut a csók az irodalomban is.
A csókkal kapcsolatos törvények terén a furcsa jogszabályairól híres Egyesült Államok tartja a rekordot, de például Franciaországban tilos vasúti átjárókban csókolózni.
És persze vannak csókversenyek is: versenyeznek időre, darabra, víz alatt és szimultán csókolózásban – az utóbbi kategóriában a rekordot 2160 spanyol pár tartja.
A csókra vonatkozó számos aforizma közül az egyik legkedvesebb: “A csók kísérlet arra, hogy az ajkak minél intenzívebb használata mellett ketten közösen hallgassanak”.
(MTI nyomán)
Hozzászólások