Szerző: HP | jún 23, 2012
Seres László:
Elnehezült lélekkel embert próbáló feladat gondolatokat szavakká formálni, szavakkal mindazt kifejezésre juttatni, amit a fájdalom nyomasztó érzése kelt bennünk. Át kell engedni egész lényünket -testünket, lelkünket- e felemelően magasztos kegyelmi pillanatnak, megrázóan tiszta érzéseknek, hogy számot vethessünk életünk sorskérdéseivel.
Mindez-tudom- lelki erőt és időt igényel, arra kényszerít, hogy szembenézzünk önmagunkkal, áttekintsük emberi küldetésünk megrendítően szép és küzdelmes útját, amikor felfokozott érzelmi rohamok feszülnek bennünk és csendesednek el, mikor kiutat keresünk, kérdésekre feleletet, lázadó szívünkre megnyugvást sok-sok lelkivívódás közt, sok színűen, s oly természetesen, mint maga az élet. Mert öröm és fájdalom, harc és megbékélés egész életünk, amit lelkünkben elsősorban önmagunkkal, örökös párbeszédben folytatnunk kell. A fájdalom és öröm teremtő hit az életben, ez tesz képessé, hogy fel tudjuk dolgozni földi küldetésünket, elfogadni azt és tovább élni, tervezni a holnapokat.
Ehhez hasonló gondolatokból merítkezve írtam az alábbi versemet, melyet ajánlok szíves figyelmedbe.
FÖLDBE GYÖKEREZVE
Hordtam neki ölben a fényt
mikor sötétség borult rá
s földbe gyökerezett vadvirág-illata
amit a vágy kisimult égre festett
gyógyír volt ez neki és nekem
ábrándnyi éhgyomorra
ablakáig kúszó vad borostyán
hajnal-szaggatta leheletnyi csend
éltető remény
fájó kiábrándultság
Emléke
ma is űrt hagy bennem
betölt s elbűvöl ahogy fénye egyre jobban éget
magamat vádolom mindenért
ha fenn a mennyben járok
s kérdőre von Isten
hogy újra láthassam
megvakulok érte
S addig
addig hagyom hogy földbe gyökerezzen
mindegy ő éltet vagy én éltetem
tudom
mikor rám törnek a kisírt-szemű álmok
anyám sír bennem
s én könnyezem
Szerző: HP | jún 20, 2012
M.Simon Katalin: Székely lármatüzek
Törjön derékba minden szál fenyőnk,
Kopjafáinkat borítsa gaz,
Szikkadt testünkben lelkünk feledje,
Mi létünkhöz fontos és igaz.
Ezt kívánják.
S mi egyként üzenjük:
A hegyeken újra tüzek gyúlnak,
És véresre róják az eget:
Számunkra e szentelt helyen a föld
Mélyre nyúló gyökeret termett.
Szerző: HP | jún 6, 2012
Koronák
a kincstárban
Anna küldte:
60 érdekesség a 60 éve uralkodó brit királynöröl:
1. Császármetszéssel jött a világra 1926. április 21-én hajnali 2.40-kor.
Szülei, a yorki herceg és hercegnő akkor már három éve voltak házasok. Ő volt a király, V. György első unokája.
2. Nincs vezetékneve, viszont van három keresztneve: Erzsébet Alexandra Mária.
Elsőt az édesanyjáról, másodikat a dédanyjáról, harmadikat a nagyanyjáról kapta.
3. Kislányként imádott falovakkal játszani, minden este megfésülte őket. zóta is rendszeresen lovagol, versenyistállót működtet, lovai szép sereket értek el.
4. Édesanyjának, a legendás anyakirálynénak is voltak versenylovai, de anya és lánya paripái soha nem indultak ugyanabban a futamban!
5. 1936-ig csendes életet élt, akkor nagybátyja került a trónra VIII. Edward néven.
A király azonban 11 hónapnyi uralkodás után lemondott a trónról, hogy feleségül vehessen egy kétszeresen elvált amerikai nőt. Így került Erzsébet apja VI. György néven a trónra, s így lett a kis hercegnőből trónörökös.
6. Amikor elmondta húgának, hogy bácsikájuk lemondott és apjuk lesz a király, Margit visszakérdezett: “Ez azt jelenti, hogy egyszer te leszel a királynő! Szegénykém.”
7. Soha nem járt iskolába, őt és húgát, Margit hercegnőt a patinás Eton College professzorai oktatták a Buckingham-palotában. Leginkább történelmet és alkotmányjogot tanult, de tökéletesen beszél franciául is.
8. Nevelőnője, Bobo egész életében mellette szolgált, 1991-ben hunyt el. A királynő a királyi mauzóleumba temettette el. Ő az egyedüli nem királyi fenség, aki ebben a mauzóleumban nyugszik.
9. A II. világháború alatt, 1940-ben mondta el első rádióbeszédét, melyben a brit birodalom gyermekeit bátorította.
10. A világháborúban teherautó-sofőrként szolgált, sőt megtanult autót szerelni is.
Szerző: HP | máj 22, 2012
Kentner Sándor:
Homokóra
Tudomásom szerint a homokóra, ősrégi, talán egyiptomi találmány.
Napjainkban is használatos szerkezet.
Volt idő, amikor még csak vonalas telefonok voltak, és az első 3 perc ingyenes volt.Nos, erre találták ki a 3 perces homokórát. Telefonálás közben az egyik szem mindig a homokórát figyelte.
Napjainkban leginkább a szaunákban található a 15 perces változat.
Végül is minden embernek, sőt mi több, mindenélőlénynek van egy virtuális homokórája. Mivel, nem látható, így senki nem tudja, hogy mennyi van még hátra. Egyetlen hátránya a valódi homokórával szemben, ezt nem lehet megfordítani. Amint lepereg az utolsó homokszem, vége a játéknak. (The game over.)
Előfordul, hogy valamiért elakad a homok, de ha időben valaki megkocogtatja a szerkezetet, akkor a homok pereg tovább.
Nem tudom, ki hogy van vele, próbálta-e valaki is megsaccolni, hogy mennyi homok van még fent.
Mivel biztosat úgy sem tud senki sem, kár is erőlködni.
Így van ez, jól. Képzeljük el, mekkora pánik lenne, ha az emberek tudnák, hogy mennyi homokjuk van még a felső tartályban.
Amennyiben ismernénk a homokóra állását, az emberiség sohanemlátott izgalomba jönne, és rettenetes dolgokat művelne.
Amennyiben elköszönéskor, valami jót akarok kívánni, azt csak egyféleképpen lehet…:Sok száraz homokot az órádba !
Van egy régi dal, talán a Záray-Vámosi táncdalénekes házaspár énekelte még a 60-as években.
„Szeretném a homokórát megállítani,
Szeretném az emlékeim elfelejteni,
De a homokóra, csak pereg, pereg,
Így, hát kedves tovább szenvedek.”
Hozzászólások