Figyelemreméltó kezdeményezések

Szerző: | Sze 13, 2011

1. Könyvcsere Erdélyben

http://www.erdely.ma/turizmus.php?id=99601&cim=erdely_ma_konyvcsere_elrejtettunk_egy_konyvet_talalja_meg_cserelje_ki

2. Könyvtár szamárháton, Kolumbiában:

http://www.youtube.com/watch?v=eQMh8_TD2dI

3. Elképesztő megvalósítás a Fülöp-szigeteken:

http://www.youtube.com/watch_popup?v=mKtdTJP_GUI

Nagyszerű film a Fülöp-szigeteki rabokról, szuper minőségben, akik Michael Jackson zenéjére táncolnak.
Rengeteg idejük van, amit a rácsok mögött töltenek, ezzel a módszerrel

jobb hatást ért el a börtön a bűnözők jó útra térítésében, mint a
semmit nem érő fegyelmezések, büntetések, vagy az értelmetlen,
testgyötrő munkavégzés.
Senki nem kap felmentést a gyakorlás és a próbák alól, az eredmény
magáért beszél.

Vica

Szerző: | Sze 5, 2011

Vica, egy 30-as éveinek közepén járó vajdasági magyar fiatalasszony.

Vica fekete hajú széparcú, csinos és nagyon dekoratív és kimondottan fotogén. A férfiak igencsak tekergetik fejüket, amikor végigmegy az utcán.

A Vajdaságban látta meg a napvilágot, mert ő is egészségesnek született. Legalább is sokáig azt hitte ő is meg a családja is.

Akkor kezdett a dolog gyanússá válni, amikor Vica beleivott az esőcsatorna végéhez állított hordóban lévő esővízbe. Azt mondta erre, hogy nagyon szomjas.

Kiderült, hogy cukorbeteg és abból is a rosszabb fajta, I. fokozatú. Ez azt jelenti, hogy alapvetően a hasnyálmiriggyel van a probléma.

Van egy másik, a II. kategória, amely a túlzott szénhidrát beviteltől alakul ki.

A lényeg az, hogy a bevitt napi kalóriamennyiség több, mint amennyit felhasználunk.

Vicának a felismert cukorbetegségével megkezdődött élete kálváriája, amely napjainban is tart.

Az általános iskola elvégzése után egészségügyi szakiskolába ment tovább és szakképzett nővér lett belőle. Addig is történt egy, s más az életében.

Történt egyszer, hogy édesapja alkoholos befolyásoltság állapotában érkezett haza és serdülő lányát fajtalankodásra kényszerítette.

Nem csoda, hogy ezek után nem volt maradása a szülői házban. Átjött Magyarországra és egy Tisza-parti nagyvárosban telepedett le.

Munkába állt az egyik városi kórházban és összejött egy „tökös nővérrel”, így hívják a férfi szakápolókat.

Hamar összeköltöztek és vettek egy lakást. Nemsokára megszületett közös gyermekük, egy kislány.

(Bár ne született volna meg.) Mindjárt kiderül, hogy miért. A baba megszületése után derült ki, hogy „gyárihibás”. Agyi károsodása van. A két agyi félteke közötti idegpálya-kapcsolat nem megfelelő.

A kislány már lassan 15 éves és csak eszik meg alszik és nem tud semmit a külvilágról. Vica gyakran látogatja és ha teheti hazaviszi egy pár napra. A kislány érzi a törődést és ilyenkor talán nagyon boldog.

Azért, hogy Vica élete ne legyen túlságosan egyszerű, a következők történtek.

Először megvakult, majd a veséi felmondták a szolgálatot és hosszú évekig művesekezelésre járt.

Vica egy gyógypedagógiai főiskolára jelentkezett, ahova sikeres felvételi vizsgát tett.

Most pszichológusnak tanul. Tavaly sikeres vesebeültetésen esett át és kapott még hasnyálmirigyet is.

Igaz, hogy az egyik szemgolyólyát el kellett távolítani, de Vica nem adja fel és töretlen akaraterővel próbálja legyőzni az útjába álló akadályokat.

Kentner Sándor, Budapest

Emma

Szerző: | Sze 1, 2011

Emma esete sem egy mindennapi történet.

Ékes példája annak, hogy a mások által okozott baleset, amely figyelmetlenségből, vagy hanyagságból fakad, életreszóló és jóvátehetetlen változást okoz valakinek az életében.

Emma egészségesnek született és viszonylag jó körülmények között nevelkedett.

Érettségi után férjhezment.

Szerelemházasság volt és született egy szép és egészséges kislánya.

Emma férjének volt egy mindennapi hobbyja. Szeretett horgászni. Ezt a tevékenységét egy kis turpissággal űzte. Megnemengedett módon karbidmeszet használt, amely a vízzel érintkezve robbanást fejtett ki és az elkábult halakat csak össze kellett szedni.

Na, már most ez az áldott jóember, ezt a veszélyes robbanószert otthon a fürdőszobai pipereszekrényben tárolta.

Történt, hogy egy átlagos napon Emma kislányát fürdette a fürdőszobában. Már végeztek és kislányát felvette úgy, hogy annak arca Emma vállán pihent.

Elindultak kifele a fürdőszobából és mielőtt kiléptek volna, Emma visszafordult valamiért. Emma arca és kislányának háta a pipereszekrény felé nézett.

Abban a pillanatban a pipereszekrényben tárolt karbidmész berobbant és megvakította Emmát és megégett a kislány fedetlen háta.

Ha csak egy pillanattal később fordul vissza Emma, akkor talán most egy vak kislánya van és neki legfeljebb megpörkölődött volna a haja.

Az esetet az orvosnak hivatalból jelentenie kell a rendőrségnek, mert az ilyen és hasonló esetek közvádas eljárás alá esnek.

Ilyenkor a sértettnek nincs semmi teendője, az orvos hivatalból tesz feljelentést.

A bíróság a férjet gondatlan veszélyeztetés miatt börtönbüntetésre ítélte.

Emma reggelente elviszi az óvodába, ma már iskolába kislányát és utána megy dolgozni, hogy eltartsa magukat.

Emma masszőrként tevékenykedik egy kórház rehabilitációs osztályán.

Emma a 30-as éveiben jár és van egy csodálatos kislánya és egy derékbatört élete.

A következő történet minden eddigit felül fog múlni. Most gyűjtöm az erőt, hogy megírjam.

Kentner Sándor

Mert ajándék az élet

Szerző: | aug 27, 2011

…maga az élet mennyi mindent ad az életben, amire oda sem figyelünk valójában, olyan természetesnek fogjuk fel, mint a levegőt, hogy van, hogy az éltet bennünket. De hát az élet, az nem a legszentebb ajándék istentől, a sorstól?! Hogy olyan szerencsében részesített, hogy megszülethettünk. Mert oly sokan nem születhetnek meg. Prózai szavak helyett egy régebben írt versemmel közelítek e kérdéskörhöz….

AJÁNDÉK EZ…

Van-e szentebb ajándék
miért nem kell tűzben égetni
rügybe lobbant tested
izzó remegéssel,
csak elfogadni a sors kegyét,
míg termékeny öledbe hull,
mint égi áldás, mennyei manna
s ajtót nyitni elé, mikor jön
a fényló Szellem.

Mert ajándék az élet,
amit kaptál
s adtál.

Minden más, amit vágy, erő,
értelem szül s formál,
próbára bocsájtás a Földön,
hogy küzdj, alkoss és teremts,
és dönts, ha döntened kell,
ne csak mérlegelj.

Könnyeket kaptál és mosolyt
nincs visszaút, élned kell vele
s tudni, mi mennyit ér.
A mosoly megrészegít,
ha túlnő az arcodon,
a könny útnak indít
bármerre járj,
hogy hazaérj
és szeress.

Most itt állsz
és rajtam kéred számon,
amit erőm felül tettem érted.
Magam ellen, magamért.
Okokat keresel
fénylő bércek felett,
hol Isten jár csak,
hogy mélybe ránts,
mintha én lettem volna
utadon a zátony,
hogy viharba sodródva
kockázatot vállalj értem.
Most mégis,
darabokra törve
belém kapaszkodol,
hisz oly messze még a part
és oly végtelen a kéklő magasság.

Harc vár, örökös harc,
s menned kell tovább,
akkor is, ha belefáradtál
hát mi mást tehetnénk,
-erőnk véges, mi Istenhez emel-
hogy tovább éljünk,
nem csak magunkért, másokért,
míg megcsendesül
a lázadó szív.

Mentőövet dob elénk a sors
minden nap, minden éjjel,
nyújtsd felé kezed
ajándék ez.

Ma még nem pihenhetsz…

(Seres László
Nagytarcsa)

Az este séta közben tovább folytattuk Anikóval a gondolatsort. Az Élet, Isten, vagy Sors (bárhogy nevezhetjük) nyújtotta ajándékairól “elmélkedtünk”.

Ha jót kapunk az Élettől,- mondta ő, – azt természetesnek vesszük, nem is vagyunk érte hálásak. Tán szóra se méltatjuk. Mert úgy érezzük, hogy azt megérdemeltük, az “kijár” nekünk.

Ha viszont rossz hatás ér, ha pofont kapunk, – akkor síránkozunk, panaszkodunk, méltatlannak tartjuk. S ezzel átlendülünk, valósággal belebújunk egy örökösen panaszkodó, siránkozó, káromkodó, dühös, egyszóval csupa negatív bélyegeket viselő ember bőrébe.

A kérdést nyitvahagyom, lehet folytatni. (HP)