Szerző: HP | ápr 15, 2017
Fábián Tibor sorozata
Hunorka növekszik, amit az is jelez, hogy a 14 hónapos baba hétvégi kimenőt kapott szüleitől. A családi barátok három teljes napra magukkal viszik a babát. Anya feltarisznyálja, nagy utazóbőröndbe kerülnek a holmik. Aztán, amikor indul az autó Hunorka nevetve integet Apának és Anyának, akik nem is tudják, örüljenek vagy szomorkodjanak, hogy ilyen könnyen kirepül, hogy ilyen nyitott ez a gyerek. Másnap esik az eső. Apa és Anya odahaza toporog. Hol egyikük, hol másikuk néz ki az ablakon. Sokszor minden cél nélkül járkálnak fel és alá a lakásban, mintha keresnének valakit. A jól megszokott gyerekzsivajt. Ami hol sírásban, hol nevetésben, hol pedig egyszerű trappolásban merül ki. De nem, a ház csendes, sőt néma. Anya és Apa belemerül a feladataiba, de időnként felnéznek és nem tudnak mit kezdeni a helyzettel. Apa benyit a hálóba, Hunorka játékai a helyükön, szépen sorban, ahogy Apa elrakta. Nincs aki szétdobálja, nincs aki felkérezkedjen Apa ölébe, aki elkérje Apa mobiltelefonját, aki nyöszörögve kérje, hogy foglalkozzanak vele. Apa és Anya rájön, hogy az a titkon sokat óhajtott csend és nyugalom, Hunorka nélkül csak valami nyomasztó és értelmetlen egyedüllét. Estére még rosszabb a helyzet. Apa régi képeket nézeget, Anya telefonál a barátoknak, mit csinál a gyerek. A gyerek jól van, nevetve viháncol, élvezi az új helyet és az új helyzetet. Dehogy is vágyik haza unalmas szüleihez. Anyáék sokat forgolódnak éjjel. Lám, máskor mennyit panaszkodnak, hogy felsír a gyerek, most hiányzik a babaillat, a halk szuszogás. A szülők reggel elaludnak. Nem csoda, nincs aki ébressze őket, mint rendesen. Hirtelen nagy lett a ház, és nyomasztó a csend. Apa és Anya külön-külön arra gondol, a baba nélkül milyen értelmetlen ez az élet.
Szerző: HP | ápr 12, 2017
Fábián Tibor sorozata
Itthon vannak a messzi földön élő unokatesók, ezért Hunorka Apával és Anyával lerándul egy kis rokonlátogatásra. Egy közepes méretű falusi házba lépnek, ahol a nappalit most gyermekek uralják. Gyors névsorolvasás után kiderül, hogy öt fős a kicsi csapat, Hunorka a legkisebb. Zsivaj, nyüzsgés és játékok mindenütt, amerre a szem ellát. A felnőttek most csak a megfigyelésre szorítkoznak, beszélgetni képtelenek az öt unoka hangereje miatt. Hunorkát Apa beülteti a játszóház közepébe, találja fel magát. A baba felméri a terepet, egyenként végigpásztázza a rég nem és először látott unokatestvéreket. Apáék rögtön látják, hogy ez a baba bezzeg most milyen csendes. Figyeli az eseményeket, a nagyobbak hangoskodását, majd ijedten elsírja magát, és Apa ölébe menekül, amikor a legnagyobb unokatesó elüvölti magát. Nagymama három helyett is figyel és dolgozik. Hol a tűzre tesz, hol ételt vesz elő, hol pedig sorban kedveskedik az unokáknak. Hunorka csendes és figyel, ahhoz van szokva, hogy Apa és Anya a társaság, meg időnként különféle felnőttek, akik elkérik őt pár órás játszásra. Szóval ez a hangzavar, ricsaj és unokatesó-had egészen különleges élmény Hunorkának, el is akad a szava, csak néha gügyög egyet-egyet, de azt is csak a Nagymama unszolására. Elsőnek Apa fárad le, ha nem szégyelné fogná a fejét és belemenekülne az okostelefon világába, de így inkább erőltetetten próbál érdeklődő és vidám arcot vágni. Megsimogatja a rosszcsont fejét, letörli a csokiban uszó kicsi szájat, megdicséri a kis versmondókat, akik Nagymama unszolására egy-egy csokiért, jó üzleti érzékkel megáldva hajlandók elszavalni a Mikulás-ünnepségre betanult óvodai versikét. Aztán búcsú, Apa villámgyorsan elkészül, az autóban bekapcsolja a pihentető zenés rádiót, és egész úton hazafelé egy szót sem szól csak élvezi a csendet.
Szerző: HP | ápr 11, 2017
Fábián Tibor sorozata
Hunorkát egyre-másra kölcsönkérik a szomszédok. Igen, jól tetszenek érteni. Elkérik a babát pár órára, hogy kedvükre babusgassák. Anya ilyenkor előkészít egy kis tejet, meg más hasznos holmikat és Hunorka mehet is kikapcsolódni. Ilyenkor Apa és Anya persze gyorsan nekiesik valami fontos elintézendőnek, amihez csend kell és nyugalom. Mint például számítógépes munka, vasalás vagy egyéb halaszthatatlan tevékenység. Onnan kezdve, hogy Hunorka kiteszi a lábát az otthonából, már csak a különböző beszámolókból tudjuk összerakni a részleteket. Például azt, hogy Hunorka kézről-kézre jár, ami már eleve nagyon tetszik neki, hiszen odahaza sokszor odafordítják szülei a játékok felé. Az önkéntes felvigyázók azonban teljes üzemmódban igyekeznek mindenben Hunorka kedvére tenni. Ha kell ölbe veszik, ha kell a szőnyegre rakják, ha kell az ágyon hancúroznak vele, ha kell etetik a végtelenségig. Hunorka becsöppen a gyerek-mennyországba, minden kívánságát teljesítik. Az egyik jókedvű bácsi hatalmas csirkecombokat rak a kezeibe, amiket Hunorka jóízűen nyalogat és odahaza már megeszi a húst is, amitől eddig elfordult.
Legutóbb egy születésnapra kérték el Hunorkát, és kis hijján el is terelte a figyelmet az ünnepeltről. Anya persze pár óra múlva aggódva átment megnézni, mit csinál az ő csöppsége. Nos, a kis csöppség szinte tudomást sem vett Anyáról, hiszen ő volt a sztár, az est fénypontja, így Anya végül Hunorka nélkül jött haza, hadd élvezze a rivaldafényt. Apa pislogva megállapította, hogy Hunorkának lassan nagyobb ismeretségi köre lesz, mint neki, hiszen szinte bárki jön, mindenkit régi ismerősként fogad. Mint akivel már volt egy kiadós közös játék, valamelyik szomszédos szőnyegen.
Szerző: HP | ápr 8, 2017
Fábián Tibor sorozata
Apa és Anya rádöbbennek, hogy tündéri Hunorkájuk egy cseppnyit el van kényeztetve. Talán nem is feltétlenül általuk. Az időnkénti vendégsereg középpontba állítja a babát, aki remekül élvezi a főszerepet. Tudja, érti, hogy minden szem rá figyel, mindenki neki udvarol, mindenki olvad egy-egy jól sikerült mozdulattól, gügyögéstől. Aztán amikor mindenki elment és csak Apa és Anya marad, Hunorka rájön, hogy milyenek a szürke hétköznapok, amikor másra is figyelnek, sőt őt néha félre is teszik, abban a hitben és reményben, hogy úgy is megmarad a babaszeretet, ha egyedül játszik egy félórát. Ez persze nem mindig jön össze, mert Hunorka megszokta, hogy a sokaság figyel rá, szórakoztatja őt, milyen dolog hát, hogy Anya elbujik a számítógép képernyője mögé, Apa meg egy lepedőnyi újsággal titkolózik. Ilyenkor persze, hogy felcsattan az elégedetlen és sértődött gyereksírás. Apa kétségbeesetten próbálkozik. Egyik kezében még ott az újság, hátha folytatni tudja a megkezdett cikket. A másikban egy kisautóval próbálkozik elterelni kisfia figyelmét, nem sok eredménnyel. Apáék persze azt is tudják, hogy Hunorkát könnyű kifizetni, ha ölbe veszik, ha játszanak vele vagy éppen kiviszik a szabadba egy kis sétára. Csakhogy Apa és Anya ennek ellenére sokszor mégis a gép mögé bújik, a legtöbbször olyan okból kifolyólag, amit persze Hunorka még nem ismer, és amit a felnőttek munkának hívnak. Hunorka körülnéz, ha Apa a gép előtt ül, akkor felkérőzik az ölébe. Pár perc múlva további szórakoztatást kér. Apa ilyenkor azzal fenyegeti kisfiát, hogy a sok játékát szétosztja a szegény sorsúak között, mert Hunorka rájuk sem hederít. Akkor meg minek. Amikor Hunorka sír, egy darabig türelemjáték folyik, ki bírja tovább alapon. Végül győz a szelíd erőszak. Apa felpattan és vagy kiteszi Hunorka szűrét a szobából, hadd sírjon Anyánál tovább, vagy bevet valami újabb figyelemelterlő hadműveletet.
Szerző: HP | ápr 6, 2017
Fábián Tibor írása:
Ha Apát készülni, öltözni látja, akkor Hunorka is ugrándozni kezd, abban a hitben, hogy megint apa-fia program lesz és indulnak egy újabb kalandra. Legutóbb Apa, a különböző intézendők miatt egyedül akart menni, de Hunorka zsongását látva, megesett rajta a szíve, no hadd jöjjön a kis prücsök is. Apa elől, Hunorka hátul, Anya zárja mögöttük a kaput és indul is az autó, aminek időnként Hunorka utánozza a hangját. Most azonban örömkiáltásokat hallatt, ami valami olyasmit jelent: halló világ, indulunk! A városba érve Apa leteszi az autót mosatni, közben elmennek Hunorkával az orvoshoz szurit kapni. Ehhez már segítség kell, Apa leint egy taxit és már robognak is. Aztán következik a bank. Ott a biztonsági őr előzékenyen széket tol Hunorka feneke alá. Közben Apa elintézi amiért jött, majd a bankos néni kijön a pult mögül megcsodálni ezt a jó fiút, aki nem sírta szét a bank ügymenetét. A következő helyszín már az önkormányzat épülete, ahol hosszú sorok kígyóznak az ügyintéző pultok előtt. Apa megadóan beáll a sorba, karján Hunorkával. Közben óvatosan előkotorja a pénztárcáját, kéznél legyen. A kisgyerekes apák látványa nem hatja meg a sorban állókat. Igaz Apa nem is várja el, hogy előre engedjék. Telnek a percek, Hunorka egyre nehezebb, és hát fogy a baba-türelem még egy ilyen „jó fiúnak” is. Végül egy idős néni – ki más?! – maga elé engedi Apát. Apa nagy nehezen előhalássza a megfelelő mennyiségű pénzeket, közben Hunorkát leteszi a pult elé, aki élve a váratlan szabadsággal már menne is tovább, ez egy kicsit nehezíti Apa dolgát és az ügyintézést, de végül dolguk végeztével távoznak. Van, aki sajnálkozva, van aki elismerően néz Apára, de Apa ezt már megszokta, még a Hunorka előtti életből.
Fábián Tibor sorozata
Hozzászólások