Szerző: HP | ápr 5, 2017
Fábián Tibor írása
Apa és Hunorka orvoshoz mennek. Hunorka védőoltást kap. Már rutinos orvosjárók. Hunorkának ez a sokadik védőoltása a születése óta eltelt egy év alatt. Az elején még kétkedve figyeltek a rendelőben Apa háta mögé, Anyát keresve, merthogy a közhit azt tartja orvoshoz csak egy anya viheti a gyermekét, de két-három alkalom után rájöttek, hogy hiába, mert csak egy apa van Hunorkával. Apa a váróteremben még bezsebeli a kisgyerekes apáknak járó elismerő tekinteteket, majd rövid várakozás után be is hívják őket. Apa az elején még izzadt Hunorka vetkőztetésével, de azóta már rutinosan teszi a dolgát. Először Hunorka tüdejét vizsgálja meg a doktor bácsi. Hunorka grimaszol a fonendoszkóp hidegét érezve a háta közepén, összenéz Apával és nem szól semmit. Aztán következik a torokvizsgálat. Itt már Apa is kell segítsen, Hunorka kezei lefogásával, nehogy meglegyintse a torokba néző doktor bácsit. Minden rendben van. Most jön a nehezebb rész. Az injekció. Ezzel Apát gyermekkorában ki lehetett zavarni a világból, volt hogy el is ájult a tű láttán. De most lényegesen könnyebb a dolga: tartani Hunorkát. Az asszisztensnőnek híresen jó keze van, Hunorka éppen csak felszisszen, aztán rájön itt sírni nincs sem értelme, sem ideje, mert a kínzóeszközt már ki is húzták a karjából. A doktor bácsi viccel, hogy no ez a baba nem kéri a panaszkönyvet, mint az összes többi, injekció esetén. Hunorka pár perc múlva, már felöltözve, fittyet hányva az előbbi kellemetlen beavatkozásra, és máris érdeklődve nézegeti az idegen világ érdekességeit és szereplőit, sőt olyan otthonosan érzi már magát, hogy a maga nyelvén mondja a magáét a doktor bácsinak, aki közben a nagykönyvbe akkurátusan bejegyzi, Hunorka megkapta a szurit.
Szerző: HP | ápr 4, 2017
Fábián Tibor írása
Hunorka a konyhában is otthonosan mozog. Mindennel megismerkedett már, ami megfogható. A mosogatógépet többször kapcsolja be, mint a felnőttek. Eddigi legnagyobb konyhai attrakciója egy csomag liszt szétszórása volt. Ehhez, a liszten kívül nem kellett más, csak pár percnyi egyedüllét, amikor a szülők kicsit félrenéztek, abban a naiv hitben, hogy Hunorka már nagyfiú, és mint ilyen pár percig simán elvan egyedül. Nos, Hunorka valóban nagyfiú és valóban jól elvan, például a földre öntött liszt társaságában is, ami olyan különleges anyag és újdonság egy kisfiúnak, amivel nem lehet betelni. Így aztán mire Anya előkerül addigra Hunorka már boldogan szórja a magasba a lisztet, ami békésen beteríti a konyhát és a fiúcska kobakját, meg mindenét. Semmi perc alatt úgy néz ki a helyszín, mint tájkép hóesés után. Anyának van lélekjelenléte, mert sikoltozás és pánik helyett elrohan a fényképezőgépért, hogy a ritka pillanatot megörökítse, melynek címe: a kis molnárfiú. A kis molnárfiú néhányszor még próbálkozik a lisztes csomagokkal, hátha meg lehetne ismételni a különleges jelenséget. De Apáék innentől kezdve résen vannak és nem adják a lisztet. Így jobb híjján, Hunorka mással foglalkozik. Az elérhető fiókokat nyitogatja, elsősorban az evőeszközök szétdobálása terén ér el újabb sikereket. Amikor kifogy a játékból, jöhet a seprű és a szemeteslapát, a székek tologatása és az asztal alatti bujócska. Egy óvatlan pillanatban lefejeli egyik asztallábat, méghozzá a halántékával. Anya kétségbeesetten jön Apához mutatni a kis vörös kakast, ahonnan állítólag reccsenés is hallatszott. Pánik indul, indulás a sürgősségre. Hunorka, szülei ijedtségét látva, szokatlanul csendes. Az orvos szerencsére megnyugtatja a szülőket. Nincs nagy baj, de azért 24 órás otthoni megfigyelést javasol Hunorkának. Apáék fellélegeznek, megnyugodva kezdődik a 24 órás megfigyelés: szabad ilyet csinálni, te kölyök?! Hunorka persze csak nevet, de azért néha homlokráncolva tapogatja a kakast.
Szerző: HP | ápr 2, 2017
Ma van a szülinapom!
Fábián Tibor írása
Apa és Anya különleges napra ébred. Csöppségük születésnapja van. Ezt elsősorban egymásban tudják sikeresen tudatosítani, Hunorka ugyanis csak mosolyog, ugyanúgy, mint amikor nincs születésnapja. Apa és Anya egész nap nosztalgiáznak, meghatottan visszanézik az egy évvel ezelőtti, kórházi és itthoni képeket, amikor még annyira aprócska volt ez a gyerek, és fájdalmasan üvöltötte bele a világba, hogy jobb volt neki odabent, Anya pocakjában, mert ott mindig minden kéznél volt. Itt meg sírni kell mindenért. Apa és Anya közben már Hunorka születésnapi partiját szervezik, megbeszélik a meghívottakat, a menüt és minden szükséges dolgot. Aztán lazán eltolják az időpontot egy héttel későbbre, hogy mindent ügyesen és ráérősen előkészítsenek. Apa a boltban szánkót keres Hunorkának, olyat ami megfelelő lehet egy egyéves születésnaposnak. A teljes kínálatot lerámolja a polcról, szinte a fejére esik az összes, végül dühösen visszaegyensúlyozza mindet a helyére és úgy dönt, most hogy megnézett mindent, majd később megveszi a szánkót. Ha lesz hó.
Odahaza Hunorka napja ugyanúgy telik mint máskor. Talán csak Apa és Anya szeme fénylik a szokásosnál is jobban, amikor ismétlődően be-bevillan egy-egy gondolat arról, hogy ma egy éve… Anya átküld egy képválogatást a születésnaposról Apának, aki érti a célzást és némi válogatás után feltesz néhányat a Facebook-ra, „Hunor egy éves” felvezetéssel. Hunorka rég alszik, miközben jönnek, potyognak az internetes jókívánságok, szaporáznak a lájkok, aztán másnap megint. Hunorka nem is tud róla, de tematizálja a világhálót. Aztán egy hét múlva külön ünneplésen adogatja kézről kézre a szülinapost a család és külön alkalmon a barátok. Hunorka persze élvezi, hogy szokás szerint mindenki őt nézi, őt babusgatja, ő van a középpontban. Vagyis semmi új nincs a szülinapon az eddigiekhez képest. Talán csak az a nagy torta, amin az egyest formázó gyertyát Apa segítségével elfújja, a vendégsereg üdvrivalgása közepette.
Szerző: HP | Már 30, 2017
Fábián Tibor írása:
Apa időnként arra ébred, hogy Hunorka ébresztőt fúj. Ezzel párhuzamosan gyorsvonatként áttrappol Apa mellkasán, fején, lábán. Vagy éppen szorgalmasan húzza Apa kevéske haját. Egyszóval mindent megtesz, hogy kiverje Apa szeméből az álmot. Anya ilyenkor már ébren van, már valahol a lakás másik felében tesz-vesz, így rendszerint Apa, a későnkelő lesz az áldozata ennek az alaposan kitervelt és rendkívül hatékony ébresztő tevékenységnek. Persze az éjszaka folyamán, egészen reggelig azért még akad legalább 6-8 Hunorka-ébredés, ami ébresztést is jelent egyúttal, persze sírással egybekötve, de ezeket egy-két kortynyi tejjel általában sikerül megoldani. Vagy nem. A reggeli ébredés már egészen más. Mert, ha elszáll Hunorka szeméből az álom, akkor már lehetetlen bármivel is visszaaltatni. Különösen, ha elkezdett trappolni, ugrálni, mászkálni Apán és mindenütt másutt. Apa ilyenkor egy ideig még próbálkozott, de még idejében rájött, hogy nincs tovább, jobb ha ő is felkel, egyebet amúgy sem tehet.
Apa időnként azért megpróbál átjárni Hunorkája eszén és összeköti a kellemest a hasznossal. Ezalatt azt kell érteni, hogy Hunorka délutáni alvását a saját ebéd utáni szunyókálásával egyidejűsíti. Ez általában úgy indul, hogy Hunorka kezd laposakat pillantani és féloldalra dől a kobakja. Apa persze mohón lecsap a kínálkozó lehetőségre és egy kis meleg tejecske kíséretében ágyba dugja fiacskáját. Redőny le és már kezdődhet is a jól megérdemelt délutáni pihenő. Persze itt is Hunorka kel fel hamarább, talán mert gyerekként még nem értékeli ezeket a pihenésre szánt, Apa által már-már lopott perceket.
Szerző: HP | Már 29, 2017
Fábián Tibor írása
Vendégek érkeznek. Három a kislány. A csengő hangja felébreszti délutáni szendergéséből Hunorkát, aki ilyenkor a sötét szobában nyafogva feltápászkodik az alacsony matrac-ágyról, elmászik az ajtóig és ott egyre hangosabb sírással jelzi szüleinek, hogy engedjék ki a sötétből. Ilyenkor általában hamarosan sietősen érkezik valaki, és Hunorka kiszabadul. Hunorka csak akkor hajlandó megbékélni az őt sötétben hagyó szüleivel, ha ölbe veszik. Ilyenkor egy pillanat alatt abbamarad az addigi panaszos babasírás, Hunorka örömmel állapítja meg, hogy szeretik és máris nevetgélve kapaszkodik Apa vagy Anya nyakában. Szóval most is valami hasonló koreográfia nyomán csatlakozik Hunorka a kislány vendégekhez. Tudni kell, hogy Hunorkáéknál ritka a gyerekvendég. Általában bácsik és nénik jönnek, vagy olyan nagy fiúk és lányok, akik Hunorka szemében már a felnőtt társadalom tagjai. Ezért különleges a három kislány ittléte. Hunorka előbb még kisfiúsan szégyenlősködve bújik Apához, ami felnőtt társaságban nem szokása. Apa csodálkozik is, mi ez a hirtelen megilletődöttség, amikor Hunorka mindig és mindenkivel olyan közvetlen szokott lenni. Aztán szép lassan Hunorka körbefigyel, nézi az szép kislányarcokat, Apa még be is mutatja neki őket. Végre megtörik a jég, sőt túlságosan is. Apa újabb ámulatba esik. Ennyire felszabadultnak, már-már kisfiúsan csintalannak, mások társaságában nem látta még Hunorkáját. Álmos nem lehet, most kelt fel. A pelenka is rendben van. Hunorka egyre fesztelenebbül fecserészik, és ahogy mondani szokták, csinálja a fesztivált. A lányok elmennek, Apa és Hunorka integet utánuk. Odafenn Anya kérdezi, mit csináltatok? Hunorka teljesen fel van dobva. Aztán közösen megfejtik a talányt: a kislány társaság elővarázsolt Hunorkából, valami eddig rejtett kisfiú-huncutságot.
Fábián Tibor írása
Hozzászólások