Rejtő Jenő

Szerző: HP | Már 29, 2015

 Rejtő Jenő ( Budapest , Erzsébetváros, 1905. március 29. -Ukrajna, Jevdokovo, 1943. január 1.)

45 regény írója, (légiós, humoros-bűnügyi, western történetek, színművek) olvasottságuk Jókai regényeivel vetekszik.
Híres figurái: Buzgó Mócsing, Piszkos Fred, Senki Alfonz, Wagner úr, Gorcsev Iván, Vanek úr

Íme néhány gyöngyszem írásaiból:

A dolgok csak azért javulnak, hogy el tudjanak romlani.

Mosolyogj!  A holnap rosszabb lesz a mánál.

A férfi addig él, míg kíván. A nő, amíg kívánják.

A házasság megdermedt szerelem.

Nem én vagyok részeg, te vagy túl józan.

Alkoholistának nevezünk bárkit, aki többet iszik az orvosánál.

Eddig beképzelt voltam, de most már tökéletes vagyok!

Az ember legyen becsületes, ha nincs más megoldás.

Nem az a fontos, hogy mit akarsz mondani, hanem, hogy mit értenek!

Igazat minden ostoba mondhat, de a jó hazugsághoz bizonyos intelligencia kell.

Az igazság forgandó.

Az erény magában hordozza büntetését.

Olyan ideges volt, hogy nem figyelt oda és állandóan tisztességesen játszott.

Tévedni emberi dolog, de kínos.

A kíváncsi turista olyan, mint a szerelmes férj. Mindent elhisz és semmit sem lát.

Az élet olyan, mint egy nyári ruha mellénye: rövid és céltalan.

Vasárnap ne lopj, ne verj meg senkit, mert hat nap mindenre elegendő.

Embernek lenni nagy betegség. És gyógyíthatatlan is.

*****************

Még egy évforduló!

Sára küldte utólag.

Mosoly

Szerző: HP | Már 27, 2015

Seres László:

Lobbants mosolyt

Örömeid, mik vannak,
hulló fények sikongó
jajkiáltásához mérd.
Csigolyáid roppanjanak bele.
Lobbants mosolyt, míg ver a szív
sóhajok közt felcsendülő dalnak.
Az öröm jön, megy, köt és old.
Partot ér benned, s megpihen
szépsége a fukar pillanatnak.
Emlékezz rá, ha fáj is, mikor
gyökeret eresztve elhagy,
s harmatsóhajok könnye hull.
Hidd el, ilyen az öröklét,
hol megtart, hol elenged,
mint anya gyermekét,
hogy újra megteremtsen.
Várj rá, visszajön, míg érte
láz éget, s szomj gyötör.
Hisz úgy hagyott el,
hogy vissza se köszönt.

Erőforrás

Szerző: HP | Már 25, 2015

Meglepően sok segítséget kapunk a méhektől

A méhészeti termékeket már régóta alkalmazzák egészségmegőrzésre és gyógyításra. Ezek közül legismertebb a méz, de a virágpor, a méhpempő és a propolisz is számtalan hasznos tulajdonsággal rendelkezik. Ezek a különleges anyagok nagy mennyiségben tartalmazzák a növények hatóanyagait, keverve a méhek anyagcseretermékeivel, hormonjaival és speciális enzimjeivel. A méhek termékeinek hatása a gyógynövényekéhez hasonló, így tökéletes eszközei az egészségmegőrzésnek és gyógyításnak.

Méz

Már az ókori Egyiptomban is alkalmazták baktériumölő hatása miatt, főleg sebek, bőrproblémák, emésztőszervi és vesebetegségek kezelésére. Számunkra rendkívül értékes anyagokat tartalmaz, főleg B-vitaminokat és nyomelemeket, ennek köszönhetően nagyon sok területen alkalmazható. Segíti az emésztést, rendben tartja a bél baktériumflóráját és az anyagcserét. Szabályozza a táplálékok felszívódását, így nem okoz súlynövekedést.

Nyugtatja az idegrendszert, segíti a szív- és érrendszeri betegségek gyógyulását, megelőzi a vérszegénység kialakulását és a bőr öregedését.
Antibiotikus és fertőtlenítő hatásának köszönhetően kiválóan kezelhetők vele a különböző fertőzések, főleg a felső légúti és bélrendszeri betegségek.

Virágpor

A virágport gyakran szupertáplálékként is emlegetik, mivel a rostokon kívül szinte mindent tartalmaz, amire az emberi szervezetnek szüksége lehet. Legnagyobb értékét az aminosavak adják, szinte az összes megtalálható benne.

Ezek az anyagok elengedhetetlenek a növekedéshez, a vérképzéshez, a lép és hasnyálmirigy egészséges működéséhez, a vörösvérsejtek megújulásához, az ásványi anyagok és vitaminok beépüléséhez és az idegsejtek erősítéséhez. Azoknak, akik nem fogyasztanak állati eredetű táplálékokat, kitűnő kiegészítő tápanyag lehet.

Ezenkívül javítja a szervezet általános állapotát, az ellenálló-képességet és a szellemi frissességet, regeneráló hatása van. Erősíti a gyomrot, és egészségesen tartja a bélrendszert, valamint pozitívan hat az idegrendszerre is. Mivel növeli a vörösvérsejtek számát, megelőzi a vérszegénység kialakulását.

Ajánlott napi adagja egy kis kanál. Fogyasztható magában, teába keverve vagy kevés mézzel.

http://erdely.ma/eletmod.php?id=175059&cim=meglepoen_sok_segitseget_kapunk_a_mehektol

Szenzáció hajsza

Szerző: HP | Már 22, 2015

Viktor küldte: Ráth-Végh István  A  fáraó átka című könyvének egyik nagyon érdekes fejezete ez, s még nagyon sok más érdekesség van a könyvben, melyek azt hiszem érdekelnék a blog olvasóit.

A FÁRAÓ ÁTKA
Egyiptomnak az idők homályába vesző története különösen alkalmas arra, hogy megejtse a titokzatosságra hajlamos képzeletet.
Magam is álltam holdfényes éjszakán a karnaki templom óriási oszlopai között. A szertelen méretű oszlopok ötezer év előtti építkezési csodáról beszéltek, faragott képeik pedig még további öt ezredév történetére mutattak vissza. Mert legalább ennyi idő kellett, hogy Egyiptom művelődése megtegye útját az ős állapotból a karnaki idők tökéletességéig. Odabenn sejtelmes árnyakat vetített a hold az oszlopsorok közé, odakünn rózsaszín fényben tündöklött a sivatag, s a Nílus folyékony ezüst szalagot font reá.
Ebben a tízezer évre visszatekintő babonás magányban már-már rajtam is átborzongott a legendák varázsa. Csak akkor oszlott el, amikor az őr felém nyújtotta a tenyerét, és baksist kért.
Hasonló baksis az a kereset is, amelyre a babonák terjesztői a lap töltelékek fejében szert tesznek. Ilyen a vészthozó múmiák meséje s a sírkamrák felbontásához kapcsolódó átok.
Az utóbbi annak az egyszerű véletlennek köszönheti az eredetét, hogy Lord Carnarvont, Tut-anch-Amon fáraó sírjának egyik felfedezőjét megcsípte egy légy, vérmérgezést kapott, és belehalt.
A szenzációra éhes lapoknak több sem kellett. Azonnal világgá kürtölték, hogy a tudós lord a fáraó átkának lett az áldozata. Ugyanis a sírkamra bejárata fölött ez a felirat volt olvasható: „Gyors szárnyakon száll a halál arra, aki a fáraók sírjához merészel nyúlni”. Lord Carnarvon elkövette a szentségtörést, és két napra rá utolérte az átok.

Itt máris meg kell jegyeznem, hogy ez az átokszöveg merő kitalálás. Ilyen feliratot a király sír bejárata előtt nem találtak.
Az sem igaz, hogy a légy két nappal a sír felbontása után hajtotta végre Tut-anch-Amon bosszúját. Lord Carnarvon munka társával, Howard Carterrel együtt 1906-ban kezdte meg kutatásait a tébai királysírok után.
1922-ben találták meg Tut-anch-Amon sírját, és rá egy évre, 1923-ban érte Lord Carnarvont a halálos csípés. Különben is beteg volt már akkor: közvetlenül az expedíció előtt két súlyos műtéten esett át. Idős ember is volt, legyengült szervezete nem bírt ellenállni a fertőzés erejének.
Dehát ismerjük a hírgyártás lélektanát. Az előfizető figyelmét nem lehet mindennapos esetekkel felcsiklandozni. A jó riporter a szürke hírt hamis toldás-foldással rikítóvá kozmetikázza, s így már az olvasó szeme megakad rajta. Halálos légycsípés gyakran fordul elő; tehát hogy a hír vonzó legyen, ezt a címet adták neki: A fáraó átka.

(folytatás a hozzászólásokban)

Elvesztettem

Szerző: HP | Már 20, 2015

Éva küldte:

Márai Sándor: Veszteség

“Néha megállok az utcán, zsebembe nyúlok, úgy érzem, elvesztettem valamit.
Otthon fiókokat nyitogatok, leveleket olvasok, régi ruhák zsebeit kutatom át.
Máskor rajtakapom magam, hogy felhívok telefonon embereket, valamilyen ürüggyel faggatom őket, másról beszélek.
Valamit elvesztettem.
Felébredek éjjel három felé, s egyszerre megértem: az álmot vesztettem el!
Nem az éjszaka álmát, az alvás melléktermékét, azt a zagyva, édes sületlenséget, amely a nap hulladékaiból és eltemetett vágyaim gőzéből sűrűsödik tüneménnyé.
Hanem azt az álomszerű érzést, hogy a valóság mögött van értelem, melyet nem lehet szavakkal kifejezni. Mi volt ez az álom?
Miért fáj úgy, hogy nincs már?
Miért kutatok utána?
Az ifjúság volt?
Nem tudom.
Csak azt tudom, hogy kiraboltak.”