Ballada címet adtam e napokban készült képemnek. Elöbb a sokat emlegetett táncos, fekete kalapos „bőgatyás” legényt láttam meg benne s kerestem mosolyogva a partnerét. Elkomorodtam. Megláttam őt is, de az ágyon fekve! Miért? És mit keres a bot a férfi kezében? S mit keres a tehén, meg borjúja a lábánál? Pásztor volna? Betyár? Látjátok őket? S más alakokat láttok a képen?

Zsuzsinak megszületett ma reggel a verse:
“Pajzán ballada” az ifjú menyecskéről és a tehénkéről:

Lebben a szoknya, koppan a csizma, víg táncok járják a lagziba’. Unja a mátka, más táncot vágyva, várja az ágya… Ne várassa. Vége a táncnak, mindenki fáradt. Megkésett barát (Hej, pedig régvárt!) betoppan, hozza nászajándékba kicsi barmát. Fekszik a lányka, készen a nászra, ámde a párja megmutatná még új tehenét. Hát mondjátok meg, mit is tehetne a frissen kőtt ifjú menyecske? (ki fekszik az ágyban remegve)

Nagy dillemma!

– Nyissa ki szemét, s kapja a legényt karjaiba, vagy -Nyissa ki szemét, s szidja le szegényt: “Nem való tehénnek a tisztaszoba!” (szépen kezdődik a nászéjszaka!)

2009 szept.13