Már nem reszketek,- talán ezt a címet kellett volna adjam ennek az anyagnak. De mást akarok kihangsúlyozni, nem a saját lelkiállapotomat.

Azt, hogy valóban becsületesség van a dolog háta mögött, nem természetes viselkedés. Két ember becsületes tette. Mert kamera ide, kamera oda, megmutatta a hölgy, hogy valóban létezik egy kamera, amely látja a mozgást a teremben, de hogy a gép elött ki mit cselekszik, azt már nem. Tehát abszolut nem volt természetes, ami történt, hanem egy figyelemreméltó, magasrangú emberi cselekedet. Köszönet érte mindkettőjüknek. Annak, aki megtalálta s természetes mozdulattal átadta a pénzt, majd továbbment, meg annak, aki átvette, engem telefonon értesített s betette a kontómra a pénzt, amely így szerepel: Steckengebliebenes Geld vom Bankomat (Bankomatban maradt pénz).

Történt még ilyesmi?

Ó, igen. Magának szerencséje volt, egy becsületes ember találta meg.

Ismeri?

Nem tudom kicsoda, hogy hívják, egy kliensünk, ha megjelenik, majd átadom ezt neki. Ha nem jön erre többet, majd visszaadom magának.

Vajon hagyjak pénzt is neki? Talán kellene…

Szó sincs róla!

A becsületes emberek nem várnak ajándékot tettükért…

Köszönöm, néztem fel a borús égre, amint kiléptem az épületből.
Valaki szeret odafenn…