Én benézek reggel, hogy jól induljon a napom.
Nem írok olyankor.
Szertartás ez, a reggeli kávém mellé.
És benézek délben,
míg kapkodva befalt ebédem emésztem,
s ha valami van készen, idézem.
És benézek este (már megfürödve),
s elfelejtem olykor, hogy az éjszakát
alvásra szánták.
– írta versében Zsuzsi az elözö szobában. Mivel “kinöttük” a szobát, újat nyitottam, hogy itt folytassuk a beszélgetést. Meséljétek el ti is, hogyan végzitek a blogolást!
Hozzászólások